Fenntartható fejlődés. Sokat hallani ezt a kifejezést, amelyről elsősorban Kína juthat eszünkbe, hiszen hatalmas gazdasági növekedést produkál az ázsiai ország, miközben a környezet megóvásával kevésbé törődnek. Persze, fejlődést itthon is tapasztalhatunk, melynek környezeti szempontból ára van. Egyre több tanyás térségbe jut el az áram, így a gyertyát le lehet cserélni villanykörtére, és lehet tervezni hűtőszekrény vásárlását is.

Pótolják a kivágott fákat

A Dél-alföldön a régió legnagyobb cége (a TOP100-ról itt olvashat bővebben), a Délmagyarországi Áramszolgáltató Zrt. (Démász) állítja fel a vezetékeket, vagy cseréli le a téeszes időkből megmaradt, sokszor gazdátlan hálózatot. A fejlődésnek sajnos környezetromboló hatása is van. A vezetékek nyomvonalán - amely sokszor aszfaltutak mentén fut - fasorokat vágnak ki, hiszen azok nem nőhetnek a vezetékekre. A Piac és Profit megtudta, hogy a társaság a villamos energia törvény szerint vezetékjogi engedélyt villamosenergia-hálózat(ok) létesítésére akkor kap, ha az illetékes hatóságok (önkormányzatok, útkezelők stb.) erről nyilatkoznak. Ha az engedélyezési eljárás során fasorok pótlására az igény felmerül, akkor azt a Démász teljesíti. Ha a hatóságok előírják a fapótlást, akkor annak eleget tesznek az áramszolgáltatók. Néhány esetben fapótlási díjat kérnek, ebben az esetben a cég fizet. (Korábban azt írtuk, hogy a vállalatok nem használják ki a fenntarthatósági programokban rejlő üzleti előnyöket.)

Ezek szerint az áramszolgáltatók részéről megvan a hajlandóság a természeti értékek megőrzésére. (Hogyan lehet környezettudatos egy cég? Itt megtudhatja.) Annak beteljesüléséhez az önkormányzatokon keresztül a földtulajdonosoknak kell tenniük, ha nem a saját tőkéjükből kívánják a fákat telepíteni. Amire szükség is van a Nagyalföldön. A mezővédő (hófúvás, szél ellen védő) erdősávok telepítésének, fásításoknak gazdasági-társadalmi haszna van, tudtuk meg az Alföldi Erdőkért Egyesület titkárától, Szulcsán Gábortól. A fasorok (és természetesen a nagyobb kiterjedésű erdők) miatt az élővilág állapota kedvezőbbé válik. Ökológiai folyosók, zöld sávok jönnek létre (élőhelyet teremtenek, táplálkozó és búvóhelyet biztosítanak).

Gazdasági hasznot hoznak

Persze a mezőgazdaságból élők ezen okból még nem kezdeményezik a fasorok újbóli létrehozását, hiszen a vadak a földeken megtermett növényeket is tápláléknak tekintik.

Többet nyomhat a latban, hogy az erdősávok is jelentős mennyiségű széndioxidot kötnek meg, temperálják az időjárási szélsőségeket, levegőtisztító, por-, zajvédő hatásuk kedvező. Ezek mind olyan tulajdonságok, melyeknek "kézzel fogható" hasznuk nincs. Azt viszont már minden gazda megérzi, ha a szélvédő funkcióval is bíró fasorok eltűntével a futóhomok mozgásba lendül, eltűnik a termőréteg a földekről. Az erdősávok haszna még, hogy a szél lecsillapításával a védett területeken kevésbé szárad a talaj, jobb annak mikroklímája. Kevesebbet kell öntözni, amellyel eleve óvjuk a környezetet, és jobb lesz a termés is. A fenntartható fejlődés tehát nem egy távoli dolog, amelyet másoknak kell megvalósítani, hanem mi magunknak is feladatunk.