A figyelmeztetés egyértelmű, amelyet az ENSZ szakértői megfogalmaztak aktuális jelentésükben. „A bolygó még sosem volt ilyen szomjaa” – áll az Új-Delhiben, a Víz Világnapja alkalmából kiadott „World Water Development Report 2015” című jelentésben. A kutatók szerint ugyanis lenne elegendő ivóvíz a Föld népességének ellátáshoz, ám ehhez alapvető változtatásokat kellene bevezetni a mezőgazdaságban és komoly lépéseket kellene tenni a víz tisztaságának megőrzéséhez.

A jelentés szerint ugyanis ha nem történnek komoly reformok a fenntartható vízgazdálkodás irányában, 2030-ra negyven százalékkal több ivóvízre lenne szüksége a bolygó lakosainak annál, mint amennyi természetes körülmények között képződik, a világ legtöbb régiójában már meghaladtuk azt a bűvös pontot, amikor a természetes körforgás még képes pótolni az emberek által elhasznált, vagy beszennyezett édesvizet. Bolygónk ugyan gazdag vízkészletekkel rendelkezik, – a Föld felszínének 76 százalékát víz borítja – azonban ennek csak alig 4 százaléka édesvíz, ráadásul ennek a az elenyésző mennyiségnek több mint 70 százaléka a sarki jégsapkákban található. (Még ebben az évszázadban olyan drága erőforrássá válhat a víz, mint amilyen ma az olaj. Ennek veszélyeiről és a klímaváltozás várható hatásairól beszélgettünk korábban Torontóban a téma nemzetközi tekintélyű szakértőjével, Peter Gleickkel.)

A legkomolyabb problémát a lakosság gyarapodása jelenti: a számítások szerint a jelenlegi 7,3 milliárdos népesség 2050-re 9,6 milliárdra nő, a népszaporulat ráadásul azokban a régiókban nő robbanásszerűen, amelyekben már most is gondot jelent az ivóvíz, mint Afrika sivatagi területei, a Közel-Kelet, illetve Dél- és Latin-Amerika nagyvárosi körzetei, mint Mexikóváros, Sao Paolo, vagy Rio de Janeiro. A két brazil nagyváros egyes részeiben már most korlátozzák a fogyasztást, hogy elkerüljék a rendszer teljes összeomlását. A még fennmaradó ivóvízkészleteket pedig ipari szennyezés és a mezőgazdaságból származó műtrágyák szennyezése fenyegeti.

A világ lakossága felének ivóvízellátása még mindig a talajvíztől függ, ezt az értékes erőforrás viszont veszélyben van: a talajvízkészlet mintegy húsz százaléka a túlhasználat miatt veszélyben van. Mindeközben az ENSZ szakértőinek becslése szerint a Föld lakosságának egytizede, mintegy 770 millió ember még mindig nem jut tiszta ivóvízhez. És ez már komoly előrelépés: néhány évvel ezelőtt még több mint egymilliárd ember szűkölködött a legértékesebb erőforrásunkban.  Az UNICEF adatai szerint azonban még mindig naponta ezer gyermek veszti életét a szennyezett ivóvíz okozta betegségek miatt, 90 százalékuk Ázsiában és Afrika szubszaharai részén. Mint a Piac&Profit korábban megírta, a világ számos területén már most súlyos gondot jelent az édesvízkészletek csökkenése, társadalmi feszültségeket kelt, és népvándorláshoz vezet, ami szűkebb régiónkra is kihathat. A vízkérdés ugyanis nem ismer határokat.

Mindeközben elképesztő pazarlás folyik: az Egyesült Államok polgárainak fejenkénti éves vízfogyasztása meghaladja a 2700 köbmétert, míg ugyanez Bangladesben nem éri el a 800 köbmétert. (Magyarországon ez 1385 köbméter, ami 9 ezer csurig töltött fürdőkádnak felel meg.) A legnagyobb fogyasztó az ipar és a mezőgazdaság, amelyek a teljes vízhasználat 70 százalékát jelentik. Az Egyesült Államok nyugati államaiban, Nevadában (Las Vegas) és Kalifornia államban (Los Angeles) annak ellenére nem történtek komoly intézkedések, hogy a vízkészletek 20 éve csökkennek, és az elkövetkező években komoly ellátási problémákkal kell szembenézni. Ám még mindig ivóvizet használnak az autómosáshoz, öntözéshez. Az ENSZ jelentése szerint a legfontosabb lépést a vízhasználati díjak drasztikus emelése jelentené, hogy a gazdagabb háztartások, az ipar és a mezőgazdaság pazarlását visszafogják.