A reform másik fontos pontja, hogy létrehoznának egy ügynökséget, mely a nemzeti energetikai szabályozó hatóságok munkáját fogná össze. Erre reagálva Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter bejelentette, hogy hazánk is pályázik arra, hogy az új szervezet székhelye lehessen. A minisztérium indoklása szerint a GKM mindig élen járt abban, hogy felhívja a figyelmet a témára, és együttműködésre szólítsa fel az érdekelteket. Ennek érdekében a szakminisztérium diplomáciai erőfeszítéseket tett, regionális energetikai találkozókat szervezett, illetve legutóbb nemzetközi konferencián (Nabucco) hívta össze az érintetteket - ami akár segíthet is abban, hogy Magyarország legyen a központ.

A változtatások során kiemelt figyelmet kap, hogy elkülönüljön a villamos energia- és a földgázhálózatok üzemeltetése az energiaszolgáltatói és az energiatermelői tevékenységektől. A Bizottság előnyben részesíti a tulajdonjogi szétválasztást, azaz azt javasolja, hogy az a vállalkozás, amely energiatermelői vagy szolgáltatói tevékenységgel is foglalkozik, ne lehessen az átviteli hálózat tulajdonosa is egyben - írja az EUvonal.

Fontos lehet, hogy Brüsszel eddig példátlan intézkedéseket tenne a nem EU-s tagállambeli szolgáltatók piacra lépésnek korlátozására is. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy az EU-tagállamok gáz- és villamoshálózatot "a gazdasági versenyképesség és az állampolgári jólét megtartása érdekében létfontosságúnak nyilváníthatják", s megtilthatják harmadik országbeli szolgáltatók részvételét ezek működtetésében. Nem EU-s tagállamok szolgáltatói és állampolgárai ráadásul csak akkor lehetnek átvitelirendszer-üzemeltetők, ha azt az EU jóváhagyja. Ezzel szemben itthon inkább az okoz problémát, hogy a magyar energiaárak akár 17-18 euróval is magasabbak lehetnek a németnél.