Landis, akiről a Forbes egyik bloggere azt írta, „jó fej srác”, a 2012-es évet egyáltalán nem zárta jól, portfóliója 23,5 százalékot esett. Az alap átlagos hozama az elmúlt 5 évben 20,7 % volt (ami szintén nem rossz).
A változás egyik oka, hogy a zilált napenergia-cégek állapota némileg normalizálódott Amerikában az állampolgárok szoláreszköz-beszerzéseire szóló állami támogatások és adókedvezmények miatt, melyek fellendítették a háztetőkre szerelhető készülékek gyártását és kereskedelmét. 2013 egészére 20 százalékra saccolják ezek forgalmának növekedését.
Landis portfóliójának 14 százalékát a SolarCity Corp. részvényei teszik ki, melyek értéke több mint 200 százalékkal nőtt, a részvényhalmaz 4 százaléka a SunPower Corp. papírjaiból áll, melynek értéke 410 százalékkal emelkedett, a SunEdison Inc.-é 177 százalékkal, írta a Reuters, faggatva néhány brókert is: egy kivételével mindegyik az „eladni”, ”túladni rajta” ajánlást adta a SolarCity Corp. részvényeire. Landis maga is beismeri, hogy az amerikai napenergiás részvények sorsa ingadozó – néhány éve például fabatkát sem értek ezek a papírok, ahogy a gyártásban döntő pozíciót szerzett az olcsóbb Kína.
A Solar Mosaic, mely a napenergia Kickstartere, zömében évi 6 százalékos hozamot ígér a befektetett összeg megtérülésén felül. A Világbank által meghirdetett Zöld kötvények, melyek 2021 májusában járnak le, 3,5 százalékos hozamot szavatolnak az első évre, s a második évtől kezdve a londoni bankközi kamathoz igazodnak három havonta.
- A brit Co-operative Bank a jelenlegi 400 millióról 2013-ig 1,6 milliárd dollárra növeli a megújuló energia és energiahatékonysági projektekre fordítandó hitelkeretét.
- A brit kormány Zöld Befektetési Bankot (GIB) hozott létre, melybe 4,7 milliárd dollárnyi tőkét helyezett, hogy ennek segítségével teljesítse 2020-as emissziócsökkentési vállalását. Ebből 1,6 milliárdot a „megújuló hőenergia” program keretében szétosztandó támogatásokra, 324 milliót tengeri szélenergia-telepek építésére fordít, 1,6 miliárdot pedig az ÜHG-kibocsátást elraktározó (carbon capture) négy üzem felépítésére. Összehasonlításképpen: az angol államkincstár éves bevétele az emissziós kvóták eladásából 2014-ben várhatóan eléri a 1,6 milliárd dollárt. A kormány tervbe vette, hogy a zöld hitelek éves volumenét 16 milliárd dollárra emeli, amit részben zöld kötvények kibocsátásával finanszírozna.
- Az olajcégek továbbra is alig fektetnek megújuló energiákba. A BP például energiamennyisége 3 százalékát fedezi megújuló forrásból.
