László Ervin előadása után dialógus következett. Ruzsa Ágota, a SOL Intézet igazgatója a professzorról azt mondta, hogy olyan kivételes ember, akit először a Földet és az emberiséget fenyegető problémákról és megoldási lehetőségekről 1996 hallott beszélni. A legtöbb emberrel ellentétben a professor nem fásult bele a sokszor hiábavalónak tűnő "küzdelembe" és még 15-20 évvel később is ugyanolyan optimistán próbálja meggyőzni hallgatóságát.
Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség alelnöke és a Hill & Knowlton ügyvezető igazgatója szerint szerencsére egyre többen értik, hogy mit jelent a fenntarthatóság és hogyan tehetnek érte: a vállalati szinten használják a CSR-t (Corporate Social Responsibilty, azaz vállalati társadalmi felelősségvállalás), sőt egyre inkább a CR-t (vállalati felelősségvállalás). A neoliberalizmus közgazdaságtan apostolát, Milton Friedmant említette, aki azt mondta 20 éve, hogy a vállalatnak csak annyi a dolga, hogy profitot termeljen tulajdonosainak (shareholders). Ma viszont azt mondják a cégek az érintettekre (stakeholders) kell tekintettel lennie, azaz természetesen termeljen profitot tulajdonosának, de úgy, hogy közben ne legyen negatív következménye működésének, sőt ha lehet, pozitív hatást gyakoroljon környezetére. (Az érintettek a vevők, az alkalmazottak, a beszállítók, a cég telephelyének környezete, a közösség, az állam és a partnerek.) Lakatos Zsófia szerint egyre többen gondolják végig, hogy döntéseik milyen következménnyel vannak az érintettekre vagy akár a környezetre, hiszen már tudatában vannak annak, hogy a felelősség a cég saját érdeke is.
Varga István, Shell Hungary vezérigazgatója, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (MÜTFF) elnöke arról beszélt, hogy szerinte még feltehetjük azt a kérdést, hogy "fenntarthatatlan-e tényleg a mai fejlődés". A felmérések szerint egyelőre nagyon kevesen vannak azon a véleményen, hogy változtatni kell, a társadalmi igény például Magyarországon nagyon kicsi. Varga szerint a mai válság nagyon jó lehetőség a változásra, ám abban nem nagyon tud bízni, hogy ezek a változások 2009/2010-ben meg is történnek. A vállalati etikáról szólva a Shell vezérigagatója azt mondta, hogy ez elsősorban a felső vezetés értékrendjén múlik, ők terjesztik a kollégák felé, akik mikrokörnyezetüknek továbbadják, és így tovább... Egy felelősen működő multi vállalati kultúráját és így felelősségvállalást egyszerre 70-100-120 országban is terjesztheti. Ám azt ne gondolja senki, hogy a cégeken múlik minden: ha a fogyasztó tudatosan választ és figyel a környezeti hatásokra, akkor a vállalat is úgy fog termelni, szolgáltatni vagy működni...
László Ervin Gandhi egyik mondását idézte hozzászólásában: "Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban". László szerint egyszerre kell váltani a cégvezetésnek és a társadalom tagjainak egyaránt. A világ mára fenntarthatatlan lett, ezt már világszerte nagyon kevesen kétlik: mind financiális, mind gazdasági, mint ökológiai szinten így van ez.
Hajnal Klára, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának munkatársa optimistább képet festett: 2008 szeptemberében nagyon meglepődött, amikor első előadásán tele volt az előadó az egyetemen, olyan sok hallgató jelentkezett a fenntartható fejlődésről szóló tárgyra. Hajnal Klára szerint ez egy nagyon pozitív, hiszen a fiatalok lesznek a jövő vásárlói, a kulturális kreatívok pedig megváltoztathatják az egész társadalom hozzáállását. (Sokak szerint nekik - is - köszönheti Obama a győzelmét. - szerk.)
Kocsis Csaba, a KFKI Rendszerintegrációs Zrt minőségirányítási igazgatója Varga Istvánnal hozzászólására azt mondta, hogy szerinte a cégeknek nem szabad megvárniuk, amíg vevőik kikényszerítik a változást vagy megváltozik fogyasztói szokásuk, nekik maguknak kell először lépni. A KFKI-nál ezt képviselőik a vezetők és Kocsis Csaba személyesen minden erejével a változás támogatásáért dolgozik.
Demcsák Mária a sajtó felelősségéről szólva azt mondta, hogy - legalább is Magyarországon - a média nem tart ott, hogy tudatformáló legyen. A Piac és Profit magazin főszerkesztője szerint ma az üzleti etika jóval többet jelent, mint a "CSR" vagy a "CR", és arra utal, hogy a profitérdekek mellett a cég más érdekeit is szem előtt tudja tartani. Egyre több cég ismeri fel, és nemcsak a multik és a magyar nagyvállalatok, hogy számít a felelősség. A Piac és Profit és László Ervin által alapított Üzleti Etikai Díj minden évben egyre több pályázót vonz: olyan cégek is jelentkeznek, amelyek vezetői nem a PR-szempontokat szem előtt tartva hangsúlyozzák a CSR-t, egyszerűen etikusan működnek és példát mutatnak környezetüknek.
