Demcsák Mária, a Piac és Profit főszerkesztője, vitaindítójában arról beszélt, hogy Gillian Wright előadásában elhangzottak szerint a kizárólag a megszerezhető javakat felvonultató élet mellett másféle javak is léteznek, amelyek jobban segíthetnek megismerni a világot, és benne magunkat. Az ember saját magával való törődése magában hordozza annak lehetőségét, hogy másokat is meg tudjon érteni.
Gillian Wright szerint ugyan az előadása némi ijedségre is adhatott okot, mégis az optimizmust is látni kell: ő 17 éve jár Magyarországra és megismert sok magyar fiatalt, akik a kurzusaira járva felismerik a változás okozta kényszert és azon vannak, hogyan élhetnek teljesebb életet, viselkedhetnek felelős polgárokként.
Kiss Katalin, a MAM Hungária ügyvezető igazgatója szerint vállalatvezetőként a cégek első embereinek fel kell ismerniük, hogy magukkal is törődniük kell. Egy vezető ugyanis csak akkor várhatja el a környezetétől, hogy kövessék, ha létezik saját útja. Így olyan szervezetet kell kialakítani, hogy a gépsorok mellett ülők is megértsék, hogy merre megy a világ éls benne a vállalatuk.
Lakatos Zsófia, Magyar PR Szövetség elnökségi tagja is látni véli a lassú, de biztos változást. A négyéves fia ugyanis 30 éve még szó sem volt például a szelektív hulladékgyűjtésről, ma pedig már az óvodában megismerkednek a gyermekek a környezettel való figyelemmel. Ugyanezt látja tanácsadóként a cégek életében: a gondolkozás változása megindult az üzleti szférában is.
Radácsi László, a Braun & Partners szakmai igazgatója egy felmérés sokkoló eredményeiről beszélt. A kilencvenes években a rendszerváltozással a cégek élére került, ma az üzleti elitet jelentő fiatal vezetők körében végzett kutatás arra az eredményre jutott, hogy ezek a vezetők szinte semmi időt és energiát nem tudnak arra fordítani, hogy önmaguk (belső) fejlődésével foglalkozzanak. Ma az egyén spirituális fejlődése előtt óriási korlátok állnak. Radácsi László szerint még ha megindul is ez a folyamat, a közösségekben nem működő összefogás miatt lehetséges, hogy "hatmilliárd kis Buddha" él majd a földön, izoláltan.#page#
Demcsák Mária az elhangzottakra úgy reagált, hogy amennyiben "mindig arra várunk, hogy majd más elkezdi a változást, akkor semmi sem történik". A kollektív gondolkodás fejlődéséhez nem szabad arra várni, hogy más külső erő, a kormányzat, a vezetők majd mutatják az utat. Az alulról jövő kezdeményezések is kikényszeríthetik a változást. Ez egy olyan erő lehet, amelyet észre kell vennünk, hiszen az egyén sem adhatja át a felelősséget.
Félelmeink
Gillian Wright igazat adott a Piac és Profit főszerkesztőjének, szerinte is elég egy kis csapatnak elkezdeni a változást. A történelem során ugyanis mindig kis csoportok volatk azok, amelyek nem törődve azzal, hogy kik értenek egyet és kik csatlakoznak, megindítottak a sorsdöntő változásokat. "Le kell győznünk a félelmet, hiszen a kollektív jövőnkről kell gondoskodnunk" - mondta, hiszen "hogyan magyarázzuk meg a következő generációknak, hogy tehettünk volna a jövőjükért, de mégsem cselekedtünk?"
Kiss Katalin szerint a kudarc csak a sikerorientált ember számára elvetendő. A gondolkodó ember esteében a kudarcok segítenek a fejlődésben.
Radácsi László szerint meg kell szabadulni a kettősség béklyójától. Az igaz/hamis, jó/rossz szembeállítások nem szolgálják a fejlődést. Az útmutatásról szólva pedig arról beszélt, hogy minden olyan üzenet, ami "végről" szól, ellenállást szül a befogadókban. Az ijesztgetéssel nem lehet eredményeket elérni: a dohányzás vagy a mellrák elleni küzdelem éppen arra példák, hogy eredménytelen ez a fajta megközelítés.
