A projekt keretében, a brit kormány a lakásállomány teljes körű energiahatékonysági fejlesztését célzó intézkedéseivel 2050-re, a jelenlegihez képest 80%-kal, azaz gyakorlatilag nullára tervezi csökkenteni a háztartások energiafogyasztásából adódó CO2 kibocsátását. Az intézkedések eredményeként élénkül a lokális gazdaság is, azok hatására az építőiparban mintegy 34.000, a környezetbarát berendezéseket gyártó vállalatonál pedig további közel 200000 új munkahely jön létre.
Energiánkat hatékonyabban kell felhasználnunk, különben 30-40 év múlva készleteink elapadhatnak, változatlan ütemű CO2 kibocsátás mellett pedig egyre melegebb nyarak és egyre hidegebb telek várnak ránk. Az energiahatékonyság, ezen belül is a szigetelés és az alacsony széntartalmú energiaforrások használata a leghatékonyabb módja annak, hogy CO2 kibocsátásunkat csökkentsük, pénzt takarítsunk meg, ugyanakkor javítsuk energiaellátásunk biztonságát, miközben függetlenítjük magunkat a fosszilis energiahordozók folyamatosan növekvő árától.
A gáz negyedét megtakaríthatnánk
„Az ország, a vállalati szféra és a lakosság célja tehát közös, habár lehetőségei eltérők. Erre az összefüggésrendszerre épít a brit „Nagy Átalakítás" projekt is" - mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Azt az energiát, amit nem használunk fel, nem kell tárolni és fizetni sem kell érte. Magyarország egy év alatt 14-15 milliárd m3 gázt használ fel, amely mennyiségnek az 50%-át a háztartások, otthonaink fűtésére fordítjuk. Ha a tervezett gáztározóra szánt 150 milliárd forintot épületeink utólagos szigetelésére fordítanánk, a felhasznált gáz mennyiségét 25%-kal, azaz éves szinten 3-4 milliárd m3-rel lehetne csökkenteni, amely mennyiség több mint háromszorosa a gáztározó 1,2 milliárd m3-es kapacitásának" - tette hozzá a szakember.
Nagy-Britannia CO2 kibocsátásnak több, mint harmada az ország épületállományának fűtését és áramellátását szolgáló energia megtermelése során kerül kibocsátásra. A brit kormány a CO2 kibocsátás csökkentési tervének első szakasza három területen, az angol épületekben 1990-től kötelezően használt kétrétegű falak szigetelése, az épületek födémszigetelése valamint energiatakarékos izzók használata terén ösztönzi a lakosságot energiahatékonysági fejlesztésekre. A kormányzat ezen - már életbe léptetett - rendelkezései eredményeként 2015-re az ország összes lakóingatlanjának kétrétegű falai és a födémei szigetelésre kerülnek, így évente mintegy 400.000 háztartás, 2020-ig pedig összesen több mint 7 millió brit otthon esetében kerül sor a szigetelés és az alap szintű energiahatékonysági fejlesztések megvalósítása. A brit kormány az intézkedés-sorozat második szakaszában ennél is tovább ment: jogi és pénzügyi ösztönző mechanizmusokat hozott létre ahhoz, hogy az otthonok megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezéseket és környezetbarát, kisebb energiafogyasztású berendezéseket, takarékosabb kazánokat vásárolhassanak, valamint hogy drágább, de korszerűbb szigetelőanyagokkal szigetelhessék az épületek tartófalait is.
