Az osztrák társminisztériumnak és a burgenlandi környezeti határvizsgálati hatóságnak megküldött hivatalos magyar álláspont szerint a környezeti hatástanulmányban a légszennyező anyagok országhatáron átterjedő hatását nem megfelelően vizsgálták, hiszen annak 5 kilométer sugarú hatókörre kellett volna kiterjednie. A tanulmányban bemutatott számítások alapján a levegő nitrogén-dioxid tartalma várhatóan túllépi a magyar jogszabályok szerinti határértéket, és a jelenleg is magas szállópor terhelésű területen a hulladékégető a szállópor határérték túllépését is okozná. A magyar szakvélemény kitér arra, hogy a szentgotthárdi kistérség férfi népességének légzőszervi illetve a nők daganatos megbetegedések miatti halálozási aránya az országos szintnél jóval magasabb. (Korábban Szenthgotthard polgármestere felháborodásának adott hangot a tanulmány kapcsán.)

Még több só

A környezeti hatástanulmányból kitűnik továbbá az is, hogy a hulladékégetőben üzemelő segédkazánból magas nátrium koncentrációjú iszapos víz és üledékvíz kerül a közcsatornán át a jennersdorfi szennyvíztisztítóba, amit az nem tud eltávolítani és így változatlan mennyiségben jutna az amúgy is magas sóterhelésű Lapincson keresztül a Rábába. Ez azért is megengedhetetlen, mert gátolja a folyókból való öntözést. Emellett a hulladékégetőben működő ammóniás rendszer üzemzavara esetén nem zárható ki, hogy a csapadékvízen keresztül ammónium ion tartalmú szennyvíz kerüljön a Lapincsba, ami az élővízben halpusztulást okozhat.

A hatástanulmány nem ad választ arra, hogy a Burgenlandban keletkező hulladék mennyisége indokolja-e a hulladékhasznosító tervezett kapacitását, és a beszállítandó hulladék származási helyét sem határozza meg. A tanulmányból az sem állapítható meg, miért indokolt az ipari parkban működő Lenzing Fibers GmbH energiaellátásához külön hulladékhasznosító művet létesíteni, hiszen az így megtermelt hő gyártásban való felhasználásának nincsenek meg a feltételei, egyéb telepítésre szóba jöhető helyeket pedig érdemben nem vizsgáltak.

Csak semmi öko

A beruházás a magyar álláspont szerint nincs összhangban azzal, hogy a Szentgotthárd-Heiligenkreuz-i régió a természeti értékeire, nemzeti parkjára, a biogazdálkodásra és az ökoturizmusra alapozza megélhetését.

A hivatalos magyar álláspontot a tárca az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a területileg illetékes zöldhatóság, a nemzeti park, az ÁNTSZ, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint Szentgotthárd és Őriszentpéter jegyzőinek szakvéleményének figyelembevételével alakította ki. Az Espoo-i Egyezmény keretében hazánknak - mint hatásviselő félnek - észrevételezi joga van a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban, vétójoga azonban nincs.