Csak a nyomtatáson milliárdokat spórolhatna az állam

A cebr kutatóintézet felmérése szerint Magyarországon évente körülbelül 425 milliárd forintot költenek üzleti célú nyomtatásra. A legnagyobb mértékű megtakarítás a közigazgatásban realizálható, 3,998 milliárd forint, míg az oktatási szektor 2,795 milliárd forintot tudna így spórolni. Hatékonyabb nyomtatással hazánkban összesen több mint 33 milliárd forinttal lehetne növelni a termelékenységet, mely a GDP 0,05 százaléka.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

 

A környezetet is kímélni lehetne
A költségcsökkentésen felül a nyomtatás kezelésben végrehajtott változtatásoknak a környezetre gyakorolt hatása is jelentős lenne, különösen a felesleges szállítás és hulladék termelés kiküszöbölése. Csupán Magyarországon közel évi 13 ezer tonnával kevesebb széndioxid kibocsátást eredményezhetne, ami 3500 személyautó éves környezetterhelésével egyenértékű.

Az OKI Printing Solutions megbízásából a piacvezető független gazdasági tanácsadó cég a Centre for Economics and Business Research (cebr) által az EMEA régió 23 országára kiterjedően végzett vizsgálat kimutatta, hogy a vizsgált országokban - így Magyarországon is - a szervezetek közel 260 milliárd dollárt költenek évente nyomtatásra, beleértve a mintegy 76,8 milliárd dollárnyi külső cég megbízásával elvégzett nyomtatást - márpedig ez az összeg több mint Írország teljes GDP-je.

A felmérés megállapítja, hogy az összes vizsgált ország esetében a hatékonyabb nyomtatás 2018-ra a GDP 31,9 milliárd dolláros emelkedését eredményezheti illetve a befektetések mintegy 9,1 milliárd dollárral emelkedhetnek ezalatt az idő alatt. A jobb hatékonyság, jobb termelékenységet eredményez, melynek következtében a cégek alacsonyabb előállítási költséggel számolhatnak, így a fogyasztói kereslet 2018-ra 9,6 milliárd dollárral növekedhet, mindez a lecsökkentett nyomtatási költségek eredményeként.

„Előrejelzéseink szerint a hatékonyabb nyomtatásra való áttérés akár több mint 33 milliárd forinttal növelheti a magyar GDP-t, a nettó exportot pedig 2,6 milliárd forinttal, mivel a hatékonyabbá váló magyar cégek az egész világon sokkal eredményesebben versenyezhetnek. Várakozásaink szerint az ilyen típusú gazdasági változás akár 9,6 milliárd forintos befektetés növeléshez vezethet" - közölte Horváth István , a Stratégiai Elemzések Központjának elemzője.

A közigazgatás és az oktatás a legpazarlóbb

A kutatás szerint két speciális területen hajtható végre a költség-megtakarítás. Első lépésben a legújabb nyomtatási és másolási technológiák alkalmazásával, hiszen az eddig külső cégek által végzett nyomtatási feladatok - minőségvesztés nélkül - hatékonyan megoldhatóak házon belül is. Az ilyen módon házon belül tartott nyomtatási feladatok körében megtalálhatóak az előre nyomtatott levélpapírok, névjegykártyák, professzionális bemutató anyagok, speciális címkézések (pl.: értékesítési, gyártási, egészségügyi) és egyéb marketing és reklám anyagok, mint a hírlevelek és céges magazinok előállítása is.  „A felmérés becslései alapján a külső cég megbízása helyett a cégen belül elvégzett nyomtatási feladatok éves szinten világszerte mintegy 5400 millió dollárnyi megtakarítást eredményezhetnek, míg hazánkban 10,519 milliárd forintnyit. A megtakarítások nagy része abból fakad, hogy kevesebb hulladék keletkezik, hiszen mindig csak a szükséges mennyiségű alapanyag nyomtatására kerül sor, akkor és ott, amikor arra szükség van" - osztotta meg a felmérés eredményeit Benjamin Williamson, a cebr kutatója.

Oroszország és Svájc a két véglet
Jelentős különbségek mutatkoznak az országok között a kihelyezett és a házon belüli nyomtatási költség megoszlások arányában. Oroszországban például a kihelyezett nyomtatási feladatok csupán a teljes nyomtatási költség 14%-át teszik ki, míg Svájcban ez a mennyiség a költségek közel felét (45%-át) jelenti. Magyarországon a kihelyezett nyomtatási lehetőség használata relatíve magas, mintegy 38 százalékát adja a teljes nyomtatási költségeknek.

További megtakarítások érhetőek el a megfelelő nyomtatási technikák alkalmazásával, a ráfordított idő és a nyomtatási eszköz, illetve a papírmennyiség-felhasználás optimalizálásával. A nyomtatók pontos beállításával a papírhulladék mennyisége és az időveszteség is csökkenthető. A felmérés alapján a belső nyomtatás menedzsment fejlesztése világszinten akár 6,2-19,6 milliárd dollár, míg hazánkban 6,5-20 milliárd forint megtakarítást eredményezhetne a házon belüli nyomtatás hatékonyabb kezelése.

Az EMEA régió egészében a legnagyobb éves megtakarítások az üzleti szektoron belül a közigazgatásban (hivatali ügyintézés) realizálhatók (2,8 milliárd dollár), ezt követi az oktatás (2,5 milliárd dollár) valamint az építészeti és műszaki/mérnöki szektor tevékenysége (2,3 milliárd dollár). Magyarországon a legnagyobb mértékű megtakarítás a közigazgatásban realizálható, 3,998 milliárd forint, míg az oktatási szektor 2,795 milliárd forintot tudna így spórolni.

Véleményvezér

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.
Teljes bukta a kormány családbarát programja

Teljes bukta a kormány családbarát programja 

Nem vagyunk képesek még a társadalom reprodukálására sem.
Budapesten van a legtöbb orosz kém

Budapesten van a legtöbb orosz kém 

Több mint félszáz orosz kém dolgozik Magyarországon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo