A valóság, amiről mi még csak álmodunk

Svédországban az elmúlt 16 évben - miközben jelentős mértékben nőtt a gazdasági teljesítmény - kilenc százalékkal csökkent a széndioxid kibocsátás. A siker egyik kulcsa a biogáz, melynek köszönhetően modernizálták a távfűtést és a közlekedést. Mellékhatásként megoldódott a hulladékkezelés kérdése is, hiszen a szemetet szinte teljes mértékben az energia előállítására használják.

A hétszáz éves Linköpinget, Svédország ötödik legnagyobb városát a hosszú távú tervezés és a szisztematikus munka tett azzá ami, tehát egy klímabarát, teljes mértékben fenntartható várossá - közölte a Szakpolitikai, gazdasági és társadalmi lehetőségek az éghajlatváltozás mérséklésére című konferencián Gösta Gustavsson, a település alpolgármestere. A Saabnak is otthon adó városban már a múlt század közepén csökkenteni akarták a légszennyezést, ezért a házi tűzhelyeket távhőrendszer váltotta fel, a fejlődésnek köszönhetően pedig mára az önkormányzati lakások 90 százaléka rácsatlakozott a rendszerre.

A modernizáció azonban nem ért itt véget, a 80-as évektől elkezdték a biogázkazánokat használni. A válogatott hulladékkal való fűtés-hűtés idővel kiváltotta a régi olaj- és szénkazánokat, így jelentős kibocsátás-csökkentést értek el. A városban három biogáz gyár - és 13 töltőállomás - üzemel, ahol az energiát a háztartási mellett leginkább a helyi vágóhídi hulladékból és marhatrágyából állítják elő. A rendszer működőképességét mutatja az is, hogy a vágóhídi hulladék elszállításáért még fizetnek is a vállalkozók a településnek. A távhőt mostanra 50 kilométeres körben szállítják, így a környékbeli kistelepülések ugyanúgy élvezhetik annak áldásos hatását télen, amikor fűt és nyáron, amikor hűt a rendszer.

A hulladékot Linköping nemcsak a lakások hőmérsékletének szabályozására használja: áramot termel, a helyi buszokat is biogázzal működteti, sőt a világ első ezzel táplálkozó mozdonyát is elindították. Mindezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően mára már ott tartanak, hogy a hulladékaik mindössze 4 százaléka kerül a lerakókba, szemben például Dél-Amerikával, ahol az egyes részeken 97 százalékot is eléri ez az arány, de a világátlag is megüti a 85 százalékot.

A rendszer kiépülésének alapvető feltétele volt, hogy a lakosság magáénak érezze az ügyet, mindenki szelektíven gyűjtse a szemetet - emelte ki Gösta Gustavsson. Ennek inspirálására külön képzéseket indítottak és olyan szabályrendszert dolgoztak ki, melynek értelmében az elszállított szemétért kilogrammonként kell fizetni - tehát a helyiek érdekelté váltak abban, hogy minél inkább összezsugorítsák a hulladékot.

A szennyezés csökkentése érdekében más területeken is nagyot léptek előre: a múlt században a lakosság egyötöde használta a kerékpárt, amivel a város nem volt megelégedve, így mára már egyharmad használja a napi feladatai elvégzéséhez a kétkerekűeket. Hogyan érték ezt el? 400 kilométernyi bicikliúttal, tehát annyival, amennyi a közúthálózat, állandó propagandával és nem utolsósorban példamutatással: a helyi bank vezetője éppúgy, mint a polgármester biciklivel jár dolgozni.

A jó példa adott

Svédország célja, hogy a jelenlegi 40-ről 49 százalékra emelje a megújuló energia használatának arányát - jelentette ki Claes Vasterteg, a svéd parlament környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Ennek érdekében már korábban is különböző adókedvezményeket nyújtottak ennek a szektornak, így sikerült elérni, hogy az ország 1992 és 2006 között 9 százalékkal csökkentette széndioxid kibocsátását, miközben a gazdasági növekedés 44 százalékot tett ki. "Ez egy példa kell, hogy legyen a többi nemzet előtt: a megújuló energiák támogatása nemhogy visszaveti, hanem még segíti is a fejlődést" - hangsúlyozta Claes Vasterteg.

Az ilyen eredmények elérése természetesen súlyos euró százmilliókba kerül. Ebből finanszírozták a biogáz üzemek terjedését, a távfűtés átalakítását, illetve a települések energiahatékonyságának növelését. Cserébe munkahelyek jöttek létre és a gazdaság egy stabil fejlődési pályára állt rá.

"Bár a svéd gyakorlatot nem lehet mindenhol átvenni, mivel minden ország más-más körülményekkel rendelkezik, de jó példát mutathat arra, hogy együtt lehet fejleszteni a környezetvédelmet és a gazdaságot, amely így reményt ad egy szebb jövőre" - zárta előadását az alelnök.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo