Kép: PP

Az előző uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére. Ezzel indokolták, hogy 2008 és 2013 között mindössze 25 milliárd forint jutott a lakossági energetikai beruházások támogatására. Az új, 2014-ben kezdődő időszakban azonban az Európai Bizottság lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését az EU-s forrásokból. A magyar kormány a Brüsszelnek leadott operatív programokban 450 milliárd forintnyi forrást különített el energetikai korszerűsítésekre - köztük a lakóépületek felújítására. Lázár János nyilatkozata alapján mindez most hirtelen változni látszik. Mint azt korábban megírtuk, a miniszter október elsején jelentette be, hogy EU-s pénzből lakossági energetikai korszerűsítésre nem lesz lehetőség.  Lázár szerint a lakosságnak is meg kell nyitni az energiahatékonysági beruházások lehetőségét, és ezt részben banki eszközökkel kell megtenni kedvezményes hitelek, esetleg állami támogatás formájában.

Az Energiaklub szerint azonban a lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, azon egyszerű oknál fogva, hogy a 2.7 millió lakóépülethez képest a középületek száma igen csekély, mindössze néhány ezer. Ezért nem véletlen, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában a kormány a lakóépületekben 38 PJ megtakarítást tűzött ki 2020-ig, míg a középületekben mindösszesen 1.6 PJ-t. A kormány által elfogadott számítások szerint a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül.

A háztartások évek óta várják a beígért, ámde folyamatosan csúszó uniós támogatási programok megjelenését. Felmérések szerint a magyar lakosság 85%-a semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11%-a venne fel hitelt a beruházáshoz. Érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor ugyanilyen jogos elvárás a lakosság részéről, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken az ország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához vidéken is – ráadásul uniós pénzből. A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke. Ez a valódi rezsicsökkentés – hangsúlyozza az Energiaklub közleménye.

„Nem értjük Lázár János bejelentését” – mondta a Piac & Profitnak Szalai Gabriella a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa. Mint elmondta, az energiahatékonysági beruházásokra már szerepel az operatív programokban 450 milliárd forintnyi forrás elkülönítve, ebben egyaránt benne vannak a lakossági, a közintézmények és a vállalkozások által felhasználható pénzek.„Ha ezekből a programokból a közintézmények felújítására további pénzeket irányít át a kormány, akkor azt kockáztatja, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában meghatározott célok kerülnek veszélybe” – hangsúlyozta lapunknak a szakértő.

A szakértő véleménye szerint a visszatérítendő uniós források terhére létre kellene hozni egy olyan állami garanciaalapot, amelynek segítségével elkerülhető lenne, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházásokhoz jelzáloghitelt kelljen felvennie az embereknek.