A 2006 decemberében indult vízkampány célja, hogy megismertesse az EU Víz Keretirányelvében meghatározott feladatokat, amelyek teljesítésével 2015-ig jelentősen kell(ene), hogy javuljon a felszíni és felszín alatti vizek minősége. Ennek érdekében természetesen nem kizárólag Magyarország kormánya, lakói vagy vállalatai tehetnek lépéseket, hanem a környező államok vízfelhasználói is. Az évek óta habzó Rába és az elmúlt években Románia felől érkező szennyeződés példája mutatja, hazánk egyedül nem képes komoly eredményeket elérni a víz védelmében.
Bár Magyarországon gyakorlatilag minden település rendelkezik vezetékes vízellátással, még mindig két és fél millióan élnek olyan területen, ahol az ivóvíz nem mindenben felel meg az uniós normáknak: a szolgáltatott ivóvíz 42 százalékának minősége egy-két - egészségre ártalmatlan, csupán esztétikai kifogást okozó, illetve a víz ízét befolyásoló - úgynevezett indikátor paraméter tekintetében elmarad mind az uniós, mind a magyar jogszabályok előírásaitól. Az egészséget közvetlenül befolyásoló anyagok (az arzén, a nitrit, a bór, a fluorid vagy az ammónium) a lakosság mintegy negyedét érintik hátrányosan. Különösen a Dél-Alföldön, az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon van szükség az ivóvíz minőségének javítására. A fejlesztések határideje 2009.
A Víz Keretirányelve
Az érdekelt hatóságok, felhasználók, civil szervezetek, szakmai-tudományos szervezetek közreműködésével kidolgozott és 2000-ben elfogadott EU Víz Keretirányelv szerint meg kell akadályozni a vizek állapotának romlását, illetve 15 éven belül el kell érni "jó állapotukat ". Ez a természeteshez közeli állapotot és minőséget jelent. "A keretirányelv vízgyűjtő gazdálkodási terv kidolgozását írja elő 2009-ig, Magyarországnak - a többi érdekelt országgal együtt - a Duna vízgyűjtő tervét kell elkészítenie, majd az abban meghatározott feladatokat 2015-ig teljesítenie" - számol be a kormányzat előtt álló feladatokról dr. Gayer József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai tanácsadója. #page#
A vízminőség javítása nem olcsó: az unió előírásai szerint a víz árában 100 százalékban meg kell jelennie a fejlesztések és a minőségjavítás költségeinek. A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzetéről készüli minisztériumi dokumentum szerint a jelenleg futó országos, vízellátással és csatornázással kapcsolatos programok fejlesztési költségei lényegesen emelni fogják a szolgáltatások árait: a mai díjakhoz képest az ivóvízdíj 15-70 százalékos, a szennyvízdíj 15-100 százalékos emelése várható.
2015-ig pozitív forgatókönyvvel számol a magyar vízügyi kormányzat. Nyolc év múlva a lakossági, közműves vízellátás várhatóan közel 100 százalékos lesz, az ellátott területen minden lakásban lesz vezetékes ivóvíz. A fejenkénti vízfogyasztásnál a valószínűbb változat is 13 százalékos, míg a második változat 24 százalékos növekedéssel kalkulál. Az ipar területén a valószínű forgatókönyv szerint a fajlagos - 1000 forint bruttó kibocsátásra jutó - vízfogyasztás 30 százalékos csökkenése várható, ami a gazdasági növekedés trendjét is figyelembe véve csupán a vízigények enyhe, 3 százalékos emelkedését vetíti előre. A második, pesszimistább változat is kalkulál némi fajlagos csökkenéssel (10 százalék), azonban a várható termelésnövekedés miatt ez még így is 33 százalékos többlet vízigényt prognosztizál 2015-re.
Teljes cikk a Piac és Profit márciusi számában.
