A növényi géntechnológia fejlődése és a transzgenikus (GM - genetically modified) növények rohamos elterjedése új kérdéseket vet fel nemcsak a tudomány, de a gazdaság számára is. A GM növények piacáért folyó gazdasági versenynek mára Magyarország is részesévé vált.
Hazánkban jelenleg nem engedélyezett a genetikailag módosított fajták köztermelésbe kerülése. A moratórium gazdasági előnyei számottevőek: kiváló exportlehetőségekhez és új piacok megnyílásához vezet. Az exportköltségeket nagyban csökkenti, hogy nem kell elvégeztetni a magas költségekkel járó molekuláris vizsgálatot a növény "érintetlenségének" bizonyítására.
Veszélybe kerülhet a mezőgazdaságunk akkor, ha az EU kötelezi hazánkat a moratórium feloldására. Bár a GM növények bevezetése rövid távon haszonnal kecsegtet, hiszen csökkenti a termelés költségeit, hosszú távon csak veszíthetünk a GMO-mentes státuszunk elvesztésével. Nemcsak az exportpiacok beszűkülésével kell számolnunk ebben az esetben, hanem a GMO-mentességet bizonyító hatósági vizsgálat költségeivel is, melyek tovább csökkentik az exportból származó hasznot.
Genetikai gyarmatosítás - félelmek
A 20. század második felében a genetika terén elért eredmények hatására a korábbi növénynemesítési módszerek elavulttá váltak. A transzgenikus növények előállítása ugyan gyorsabb, mint a hagyományos nemesítési eljárással kikísérletezett fajtáké, ám jóval költségesebb is. Éppen ezért a géntechnológia módszereinek alkalmazását csak a multinacionális vállalatok engedhetik meg maguknak.
A géntechnológiát alkalmazó multinacionális vállalatok az adott GM fajták egész világra kiterjedő szabadalmaztatásával védhetik meg köztermesztői előjogaikat a többi termesztővel szemben. A szabadalmi védettség nyújtotta monopolhelyzettel való visszaélés genetikai gyarmatosításhoz vezethet. A GM növény szabadalmával rendelkező cég megakadályozhatja, hogy más piaci szereplők is megjelenjenek ugyanazzal a géntechnológiailag módosított növényfajtával az adott piacon. Ennek következtében a hagyományos nemesítési eljárással dolgozó nemzeti vagy regionális nemesítő és vetőmagcégek fokozatosan ellehetetlenülnek, majd megszűnnek.
Nem célzott gazdasági és szociális hatásai lehetnek a géntechnológiai fejlesztéseknek a fejlődő országokban is. A GM növények segítségével a fejlett északi országok számára lehetőség nyílik, hogy olyan anyagokat állítsanak elő, melyek a fejlődő országok gazdaságának fő exportbevételeit adják, úgymint a pálmamag-olaj vagy a kakaóvaj, ezzel megfosztva a fejlődő országokat bevételük és exportpiacuk egy részétől.
