Az előzményeket illetően ismeretes: alig néhány napja (2006. november 26-án) népszavazás erősítette meg a svájci kormány azon szándékát, mely szerint az alpesi ország 1 milliárd frankot folyósít az Európai Unió 2004-ben csatlakozott országainak a soron következő években. A svájci szavazópolgárok döntése értelmében hazánk 131 millió frank (20 milliárd Ft) támogatáshoz juthatna, amely összeget a magyar kormány - az előzetes tervek legalábbis - a hazai kis- és középvállalkozások támogatására fordítaná.

"Elismerjük, hogy kulcsfontosságú a kis és középvállalatok versenyképességének elősegítése, azonban legalább ennyire lényeges a leszakadó kistérségek felzárkóztatása is" - utal a kormány szándékától eltérő felhasználási lehetőségekre Cake Baly Olivio, a Kurt Lewin Alapítvány (KLA) munkatársa.

Az 1995 óta működő civil szervezet szerint ugyanis a hátrányos helyzetű kistérségek középpontba állításával a kormány az európai integráció pozitív hatásait nem vagy alig érzékelő emberek problémáit ismerné fel. Ez azért is lenne indokolt, mert - úgy tűnik - az uniós támogatások nem értek célba, s éppen a fejlesztésre leginkább rászoruló kistérségek nem részesültek az integráció pozitív hozadékaiból. Márpedig a jelenlegi helyzet könnyen vezethet ezen területek végérvényes leszakadásához, amelynek elkerülése érdekében mindenképpen megfontolandó lehet a svájci támogatás modellértékű felhasználása.

"Noha hazánk két és fél éve tagja az európai közösségnek, Magyarország keleti és északkeleti területei vajmi kevéssé érzékelhették a csatlakozás áldásait" - érvel Cake Baly Olivio.

Mint hozzáfűzi: ezeknek a területeknek a "helyzetbe hozása" az ott élő, jelentős számú roma résznépesség integrációja miatt is különösen fontos lenne. A rendelkezésre álló összegből - többek között - deszegregációs oktatási programok, a romák munkaerő-piaci integrációját elősegítő projektek is kivitelezhetők lennének; miközben egy adott kistérség komplex támogatása csaknem valamennyi lakó számára pozitív hozadékokkal járhat.

A svájci támogatás modellértékű felhasználása nemcsak a leszakadó területeken élő emberek felé bírna üzenetértékkel, hanem számottevően hozzájárulhatna ahhoz is, hogy - hosszú idő után végre - észérvek mentén folyó diskurzus alakulhasson a romák integrációjáról, valamint többség és kisebbség interakciójáról.

A Kurt Lewin Alapítvány független, közhasznú civil szervezet. Partnereivel való szoros együttműködésben hozzá kíván járulni a demokratikus társadalom megerősödéséhez, azon belül is a tolerancia növeléséhez és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás visszaszorításához. 1995 óta szolgálja a társadalmi párbeszéd kialakulását, a tolerancia növelését és az aktív állampolgári részvételhez szükséges ismeretek, illetve készségek terjesztését - mindenek előtt a kritikus gondolkodás fejlesztésével. A Kurt Lewin Alapítvány programjai a média, az oktatatás és a társadalomkutatás területén szolgálták céljai elérését.