A Magyar Telekom sokszínű, antidiszkriminációs, korrupcióellenes szellemiségű, s ennek kinyilvánítására különböző normatív és informális intézkedéseket vezetett be. 2006-ban a vállalat kiadta a Működési Kódexet, melynek szerves része a panasztételi eljárás. Az esélyegyenlőség elősegítése érdekében különböző szemléletformáló programokat indított, mint például a "Nők a munka világában" Egyesület által kezdeményezett "Élet a gyes után" című konferenciát és az ebből "kinőtt" workshopot, valamint a Vakrepülés Színtársulat "Éjszaka tapintása" című színházi előadását és az Esélyegyenlőségi Filmklubot.
A vállalat 2004-ben az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Egyesülete (ETNO) Fenntarthatósági chartájához való csatlakozásával is megerősítette a társadalmi felelősségvállalás melletti elkötelezettségét, és folyamatosan részt vesz az európai iparági munkacsoport munkájában.
Társadalmi szerepvállalás
A vállalat saját alapítványain keresztül működtet, illetve támogat oktatási és kulturális intézményeket, többek között a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekart, a Puskás Tivadar Távközlési Technikumot és a "Telefonnal a rászorultakért" Alapítványt, amelynek célja a mozgáskorlátozottak, vakok és gyengén látók telefonállomáshoz jutásának és üzemben tartásának segítése.
A vállalat sokrétű adományozási tevékenysége "a Magyar Telekom Hozzáad" program keretében valósul meg. Támogatási stratégiájában legfontosabb feladatként a súlyos egészségügyi problémákkal küszködők segítését fogalmazta meg: például a daganatos megbetegedések szűréséhez és gyógyításához, a szív- és érrendszeri betegségek gyógykezeléséhez szükséges feltételek biztosítását, valamint a gyermekek egészségügyi és szociális problémáinak kezelését.
A támogatási palettán fontossági sorrendben előkelő helyen áll a testi fogyatékosság miatt kommunikációs problémákkal élők támogatása, továbbá a "digitális szakadék" csökkentését célzó kezdeményezések, nem utolsósorban pedig a természetvédelem is. A támogatásról szóló döntéseket a program kuratóriuma hozza meg, amely éves szinten több mint 100 millió forint pénzadományt oszt szét alapítványok, egyesületek között.
A Magyar Telekom nevéhez fűződik az adományozási kultúrában reformot jelentő "jótékony számok" bevezetése. Köztük a Telekom Adományvonal (1788), amely négyéves működése óta több mint 170 millió forinthoz juttatott 24 civil szervezetet, valamint a Segélyvonal (1749), amely természeti katasztrófa esetén a leggyorsabban "mozgósítható" segítségnek bizonyult, és amelyhez jó néhány távközlési szolgáltató csatlakozott. A Telekom Jótékonysági szám (1771) alkalmazásával pedig újabb, adománnyal kecsegtető kaput nyitott meg a vállalat a civil szféra előtt, melynek képviselői céljaikról, munkájukról szóló dokumentumfilmek televíziós bemutatásával kapnak lehetőséget az adománygyűjtésre.
2003-ban a vállalat bevezette a Civil Díjcsomagot, mellyel az országon belül kezdeményezett vezetékes távközlési szolgáltatásokat nonprofit jelleggel, átlagosan 30 százalékos kedvezménnyel nyújtja a civil szervezetek számára.
A KEA (Kiegészített Egyéni Adomány) program keretében a társadalom iránt felelősen gondolkodó munkatársak egyéni adományait a vállalat meghatározott összeggel egészíti ki. Ily módon az elmúlt három év alatt több mint 30 millió forint adományhoz jutottak különböző nonprofit szervezetek munkatársaink jóvoltából.
Környezetvédelem
Nagyon fontos a Magyar Telekom számára, hogy a vállalat működéséből származó negatív környezeti és társadalmi hatásokat erőteljesen csökkentse. A környezeti terhelések mérséklése erősen szabályozott folyamat. A vállalat jelentősebb környezeti hatással rendelkező szervezeteinél és tagvállalatainál bevezette az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszert. A macedón és montenegrói leányvállalatokkal jelenleg közös koncepciót alakítanak ki a környezeti hatások mérséklésére. Az energiafogyasztás, a hulladékgazdálkodás, az infrastruktúrakezelés, a károsanyag-kibocsátások akkor is nagyon fontos gazdálkodási szempontként érvényesülnek a vállalatnál, ha távközlési szolgáltatóként viszonylag kis mértékben felelősek az okozott károkért.
Az ETNO és a WWF Svédország közös projektjét, a "Klímavédelem fénysebességen"-t, amely az infokommunikáció éghajlatváltozás elleni küzdelemben betölthető szerepét hivatott tudatosítani, a Magyar Telekom indította és menedzseli. A kezdeményezés 2005-ben indult, s első mérföldköveként közös stratégiai anyag született az Európai Unió részére.
Infokommunikációs technológia a fenntarthatóságért
A "Digitális híd" program a különböző társadalmak információs és kommunikációs fejlettségbeli különbségeit hivatott csökkenteni, illetve a különbség kialakulását és mélyülését meggátolni.
A program első célcsoportja, a kistelepüléseknek az információs és kommunikációs felzárkózása elősegítheti a helyi, regionális fejlődést. A Magyar Telekom munkatársai önkéntes alapon járulnak hozzá azoknak az eseményeknek a sikeréhez, amelyeknek célja az egyénekre szabott ismeretterjesztés és segítségnyújtás. Ezzel is elősegítve a társadalom kommunikációját.
A "Digitális Híd Kistelepüléseken" program 2004-ben kísérleti jelleggel indult, 2005-2006-ban már 60 kistelepülésre jutott el. A programalkotók célja, hogy 2008-ban elérjék a századik kistelepülést is.
A Magyar Telekom legfiatalabb programja az "Internettel az egyenlő esélyekért" címet viseli. Ennek célja a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása egy közösségi portál és ingyenes weblap-varázsló, valamint tárhely biztosításával. Az érintett csoportok közé tartoznak mindazok a civil és esetenként önkormányzati szervezetek, amelyek a különböző szempontból hátrányos helyzetű személyek segítését tűzték ki célul. Például: kistelepülések, iskolák, fiatal pályakezdőket segítő csoportok, kisebbségi közösségeket, fogyatékkal élőket támogató szerveződések, nyugdíjasok közösségei stb. A program segítségével a segítő csoportok saját weblapot készíthetnek, mely által ismertségük, kommunikációjuk erősödhet. A közösségi oldalon keresztül pedig az egymás közötti kapcsolatot is építhetik.
