A Gazdasági és Szociális Tanács a köztudatos társadalom és gazdaság megteremtése, a felelős üzleti magatartás és -verseny elérése érdekében megfogalmazta, hogy a vállalatok, az állam, a civil szféra, valamint a média milyen elvek, gyakorlatok, eszközök alkalmazásával tehet a köztudatosság, a vállalati társadalmi felelősségvállalás elveinek és gyakorlatának elősegítéséért. Az ajánlásban - nemzetközi tapasztalatok, módszerek és elvek figyelembevételével a GSZT CSR munkabizottsága - a Braun & Partners CSR tanácsadó segítségével - megfogalmazta azokat a területeket, lehetséges cselekvéseket, amelyeket a döntéshozók figyelembe vehetnek felelősségvállalási stratégiájuk kialakításához.
Az ajánlások segítséget nyújtanak abban, hogy a vállalatok eszközöket kapjanak a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásaik hatékony kezeléséhez, e szempontokat üzleti stratégiájukba építsék, érintettjeiket bevonják a döntési folyamatokba, valamint egységes elvek és standardok alapján tájékoztassák a körülöttük élőket felelősségvállalási tevékenységükről. Minden ajánlás azonos szerkezetben kerül bemutatásra, az érintetti bevonás, az irányítás, a stratégia, a teljesítménymenedzsment, a közzététel, valamint a hitelesítés szempontjai alá sorolva az egyes ajánlott cselekvéseket.
Az ajánlások összefoglalója:
Vállalatok számára:
- párbeszéd kezdeményezése az érintettekkel,
- felelős lobbi tevékenység,
- független vezetőségi tagok a menedzsmentben,
- az üzleti etika intézményesítése a vállalatnál,
- felelős marketing magatartás,
- vállalatirányítási menedzsmentrendszerek alkalmazása,
- a beszállítói kapcsolatok felelős kialakítása,
- fenntarthatósági jelentés készítése,
- hitelesítés.
A vállalatok mellett az állam is kiemelt szereplője a gazdaságnak, így - munkáltatóként, tulajdonosként, szabályozóként, véleményformálóként - fontos szerepe van abban, hogy a felelősségvállalás gyakorlata miképpen valósul meg a gazdaság egészében.
Az állam számára:
- működése során minden érintettel egyeztessen,
- példaképként működése legyen elszámoltatható és átlátható,
- biztosítsa a társadalmi felelősségvállalás elveihez kapcsolódó jogi és gazdaságpolitikai hátteret,
- a felelős verseny és nemzeti versenyképesség megvalósulásának mérését nemzetközi irányelvek átvételével valósítsa meg,
- közbeszerzési eljárásaiban támogassa a felelős vállalatokat,
- dolgozzon ki ösztönzőket ("társadalmi címkét") a CSR elvek elterjedése érdekében,
- az állami vállalatok is készítsenek jelentéseket és alkalmazzák a nemzetközi szabványokat,
- javasoljuk, hogy az állam indítson kommunikációs kampányt a köztudatossággal, a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos hozzáállás pozitív irányú befolyásolására,
- az állam alakítson ki olyan minősítő rendszereket, amelyek a felelős termelést, termékeket, szolgáltatásokat hitelesen minősítik.
A civil szervezetek társadalmi képviselet alapján jelenítenek meg általuk fontosnak tartott értékeket, és a gazdaság szereplőiből gyakran kényszerítik ki ezen értékek képviseletét és megvalósítását.
A civil szervezetek számára:
- szervezzenek közös akciókat, működjenek együtt,
- legyen nyilvános és átlátható a kapcsolatuk a gazdaság többi szereplőjével,
- független szakértőként vegyenek részt a vállalati stratégia kialakításában,
- terjesszék a nemzetközi szabványokat, elveket,
- tartsanak képzéseket a média és a vállalatok számára a helyes magatartásról.
A társadalom tudatosabbá tételének is fontos csatornája a média, mert a környezeti és társadalmi fenntarthatóság kérdéseinek felvetése, a különböző vélemények, érvek - ellenérvek kiegyensúlyozott bemutatása elősegíti és erősíti a magán- és civil szféra véleményalkotási lehetőségét. E szféra tehet a legtöbbet azért, hogy a felelősségvállalás eszményei működő, elfogadott és hiteles gyakorlattá váljanak a társadalom minden részében.
A média számára:
- kezdeményezzen ágazati együttműködést, legyen fóruma a köztudatosság elterjedésének, a jó példák bemutatásának,
- legyen aktív tagja az érintetti párbeszéd és többoldalú partnerség kialakításának,
- használja fel saját eszközeit a hitelesség vizsgálatára.
