Üzletközpont, a Piac és Profit magazinműsora az Echo Televízióban

2006. augusztus 2. 18:30

Műsorvezető: Demcsák Mária, főszerkesztő, Piac és Profit

Vendég: Dr. Láng István akadémikus

Nem vitatkozni, cselekedni

A kormány, az önkormányzatok, a vállalatok, a lakosság, sőt az egyén szintjén is tudatosan kell készülni a nem elkerülhető klímaváltozásra. A három éve futó Vahava-projekt éppen azt hivatott vizsgálni, hogy egyrészt milyen módon csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátást, másrészt, hogy milyen módon tud az ország alkalmazkodni a klímaváltozásra. - mondja Láng professzor, a kutatás vezetője.  Nem várhatunk 20-30 évet, amíg bekövetkezik az éghajlat változása.

A káros anyagok kibocsátása viszont sok esetben ellentétes a cégek gazdasági érdekeivel, így nehézségekbe ütközhet az üvegházhatás lefékezése - és nem utolsósorban a nagy károsanyag-kibocsátók nem írták alá a nemzetközi egyezményeket. - mondja Demcsák Mária.

Szerencsére Magyarországon jobb a helyzet, hiszen a törvényi szabályozás készen van, és az érintett 230 magyar vállalat tisztában van a kvótájával, ha pedig nem tartja be, súlyos szankciókra számíthat - válaszolja a professzor.

Alkalmazkodás

Az alkalmazkodásnak három pillére van a megelőzés, a védekezés és a (környezeti károk) helyreállítás(a). Magyarországon Láng István szerint a védekezésben áll a legjobban, erre az idei árvíz a legjobb példa. Megelőzésben már rosszabban áll az ország, hiszen nagyon lassan épülnek a vésztározók és a gátrendszer. A helyreállítás esetében már kicsit jobb a helyzet - itt a lakosság és az érintett országrészek felelősségvállalása, illetve a biztosítás nagyon fontos eszköz (lenne).

A VAHAVA-projekt leglényegesebb javaslatainak egyike a Nemzeti Éghajlatváltozási Program, amely egy hosszú távú tervezést jelentene a várható változásokra.

Mezőgazdaság

Tervezés a mezőgazdaság esetében mindig az optimizmusra épített - mondja Láng professzor - ez azonban a legritkább esetben "jött be". A felkészülés így ebben a szektorban a legfontosabb: jó talajműveléssel kell rendelkeznünk, nemesített fajtából több kell, amelyek jobban bírják az aszályt és a hőséget. A termésszerkezetnek kiegyenlító hatásúnak kell lennie, a tárolókapacitásokat pedig növelni kell. A XXI. században biztosan lesznek komoly változások: a melegkedvelő szója egyre északabbra húzódik, és ugyan a kukorica jól bírja, de például búzából új fajták kellenek. Ráadásul egyre több kórokozó jeleneik meg délről.

Stratégia

A klímatudatosságot az egyén és a vezetők szintjén új gondolkodásra van szükség, ebben az oktatásnak és a médiának óriási szerepe van. Ebben a kormány egyébként a nemzeti stratégia elkészítői is partnerek - az illetékes országgyűlési bizottságok is támogatták és az új kormányprogramba is bekerült. Egyébként az unió is megköveteli és figyeli ennek megszületését, így nem lehet kibújni ez alól. A Nemzeti Fejlesztési Tervben meg kell, hogy jelenjen, hogy a klíma nem stabil, az egyes nagy programok elbírálásánál pedig Brüsszel figyeli ennek beépítettségét és azok elfogadásának is nagyobb esély van, amennyiben tartalmazza a klíma változásaival kapcsolatos teendőket.