Egyre büszkébbek lehetünk a magyar cégekre

Egyre több hazai vállalat költ a társadalmi felelősségvállalásra (CSR), a 20 fő feletti vállalkozások évente mintegy 330 milliárdot. A költés több mint háromnegyedét a hazai vállalatok elsősorban belső CSR célokra fordítják - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2008. végi - 1500 magyar vállalat bevonásával - készített felméréséből.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Minél több alkalmazottal rendelkezik egy vállalat, általában annál nagyobb a cégen belül a vállalati társadalmi felelősségvállalás ismertsége. A vállalatok CSR tevékenységének ágazati aktivitása nagyban különbözik egymástól. A 330 milliárd forint legnagyobb részét - ami 47,4 % - a nehézipari vállalkozások fordították társadalmi felelősségvállalásra, amit a kereskedelemmel és járműjavítással foglalkozó cégek - 24,7 % - követnek. Tavaly a legkevesebbet az oktatási, egészségügyi, vendéglátói, valamint a mezőgazdasági vállalkozások költöttek CSR tevékenységre.

A multinacionális cégek magyarországi megjelenésével, melyek „otthonról hozzák" a jótékony célú adományozás kultúráját, hazánkban is megnőtt a cégarculatot pozitív irányban befolyásolni képes társadalmi felelősségvállalás szerepe. A hazai nagyvállalatok 85 százaléka, de a kisebb méretű vállalkozások vezetői is közel 50 százalékos arányban tekintik fontosnak, hogy ilyen segítő tevékenységet folytassanak.

Mire, mennyit költenek?

A nemzetközi gyakorlatban megszokott, hogy a cégek teljes költségvetésük mintegy másfél százalékát támogatásra költik, ezen belül is „Önzetlen" jótékonykodásra átlagosan a büdzsé mintegy fél százalékát fordítják.

Hazánkban, az utóbbi években lassan növekvő CSR költés több mint háromnegyedét a hazai vállalatok elsősorban belső CSR célokra, azon belül is döntő mértékben az alkalmazottak számára biztosított juttatásokra fordítják, amitől közvetlen és egyértelmű hatást várnak a cég teljesítményére nézve. Ezt a tényt az is jól mutatja, hogy az első három legfontosabb CSR célként a pozitív vállalati imázs javítása (63%), az alkalmazottak egészségmegőrzése és javítása (58%), valamint a környezetbarát megoldások alkalmazása (55%), nem sokkal utána a vállalaton belüli esélyegyenlőség (49%), illetve az alkalmazottak jóléti juttatásai (47%) állnak.

A külső (társadalmi) célok közül a környezetvédelem és az oktatás támogatása igaz az első helyen állnak a hazai CSR gyakorlatban, azonban a vállalat és a társadalom közötti külső kapcsolatot hatékonyan javítani képes társadalmi felelősségvállalási célok - mint pl. a környezetvédelem támogatása (28%), oktatási intézmények támogatása (16%), vagy az egészségügy helyzetének javítása (9%)-  csak a „belső" célok megvalósítása után következnek és így a sereghajtók között szerepelnek.

Az egészségügy intézményrendszere és a betegek közvetlen támogatása keretében a magyar vállalatok CSR költései a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő sorrendet mutatnak. Az egészségügyet támogató vállalatok mindegyike (100%) támogatott már valamilyen általános célú gyermek-egészségügyi programot. A hazai cégek 58%-a segített anyagilag egészséges életmód népszerűsítő kezdeményezéseket, 42%-uk valósít meg saját - egészségügyhöz kötődő - programot, 33%-uk támogat prevenciós kezdeményezéseket, 25%-uk segít véradó programokat, de a gyermek daganatos betegségek kezelésének és rehabilitációjának támogatásában mindössze a vállalatok 17%-a vett eddig részt valamilyen formában.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo