Az informatikai képzettség korunk írástudása, az informatikailag képzetlen munkavállalók munkaerő-piaci értéke jóval kisebb, mint a hozzáértőké, tömeges jelenlétük pedig a nemzetgazdaság versenyképességét is veszélyezteti. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) az unió gazdaságának szinte az összes szektorában jelen vannak - az IKT-cégek 6,6 millió embert foglalkoztatnak, és az általános termelékenységnövekedéshez több mint 40 százalékkal járulnak hozzá -, de további terjeszkedésüket az Európai Bizottság azért is bátorítja, mert fontos szerepük játszanak abban, hogy a gazdaság még inkább környezetbaráttá váljon. Ám a digitális írástudás alapkészséggé válásának igénye egyben felveti az új technológiákhoz hozzá nem férő csoportok, rétegek leszakadásának problémáját is, aminek leküzdésében az ágazat szereplőinek szintén fontos szerepe kellene, hogy legyen.
Összefogás szükséges
Bár a probléma súlyosságával valamennyi szereplő tisztában van, egyelőre - a nagy tervek ellenére - csak lassan indulnak el a programok.
Az Európai Unió 2008-at az e-Befogadás évének nyilvánította, és meghatározta az ezzel kapcsolatos legfontosabb irányelveket is, a magyar parlamenti pártok pedig szokatlan egyetértésben nyújtották be az ehhez igazodó, a digitális szakadék áthidalásával kapcsolatos törvényjavaslatot. Az uniós irányelvekhez csatlakozva civil oldalról indult el 2008-ban az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum), civil szervezetek és vállalkozások összefogásával meghirdetett „e-Befogadás, 2008 Magyarország" mozgalmat, amelynek célja az informatikai eszközök használatának folyamatos terjesztése és ezen keresztül a társadalom életminőségének javítása.
Az Inforum a hátrányos helyzetűek, az informatikai eszközöket nem ismerők digitális esélyegyenlősége feltételeinek kialakításában való aktív részvételt tekinti feladatának, melynek megvalósításához könyvkiadással, az idősebb korosztály lemaradásának kiegyenlítését célzó intergenerációs rendezvényekkel, felhasználóvédelmi iroda megnyitásával, felhasználókat támogató portál és tudásbázis felállításával járul hozzá. A szervezet főtitkára, Dombi Gábor szerint nagyon fontos lenne, hogy a cégek pillanatnyilag nagyon csekély társadalmi szerepvállalása az információs társadalom fejlődése érdekében erősebbé váljon a jövőben. Mind mondja, a vállalatok szívesen panaszkodnak a hazai IKT-piac szűkösségére, de kevesen ismerik fel, hogy ennek bővítésében maguk is fontos szerepet játszhatnának. Az egyre több digitális írástudó ugyanis a piac keresleti oldalát is növeli majd, így a cégeknek nemcsak etikai megfontolásból, hanem gazdasági érdekeiket követve is társadalmi szerepet kéne vállalniuk. Dombi véleménye szerint a távközlési piacon jelen lévő néhány nagyobb volumenű projekt mellett az informatikai ágazatban az ilyen irányú társadalmi szerepvállalás szórványos, és a támogatott projektek kiválasztása néhány cég tudatos stratégiájától eltekintve véletlenszerűnek tűnik. Példaként említi az Inforum által tavaly kezdeményezett, a vállalatok csatlakozása híján hamvába holt Digitális Örökbefogadás program tervét.
Bár az informatikai cégek számos változatos kulturális törekvés támogatásában jeleskednek többek között, Dombi szerint az ágazatnak először „a saját háza előtt kellene söpörnie", és az információs társadalmi befogadásban kezdeményezni jelentős együttműködéseket. Lerch Attila, a Microsoft Magyarország PR-menedzsere is egyetért abban, hogy a vezető informatikai vállalatoknak az általános „elvárható" társadalmi szerepvállalás mellett sajátos szerepet is be kell tölteniük: meg kell tanítaniuk - a korukból, társadalmi-gazdasági helyzetükből vagy fogyatékosságukból eredően - az informatikával még nem együtt felnőtt embereket, csoportokat a mindennapi életünket egyre inkább meghatározó eszközök és információk használatára.
Nem reménytelen
Kezdeményezések azért minden oldalról akadnak, és lassan talán a megvalósulás is ölesebb léptekkel halad majd előre. A projektek egy része az információs társadalmi befogadás egyik legfontosabb alapfeltételének meglétét, az ismeretterjesztést és az információs társadalomban való bizalom növelését célozza. A termékek és szolgáltatások felhasználószámának ugrásszerű növekedéséhez, az elektronikus ügyintézés és más hasonló területek előnyeinek kihasználásához alapvető lenne az egyelőre hiányzó készségszintű felhasználás és a bizalom. Magyarországon ráadásul kirívóan magas a fogyasztói bizalmatlanság, mondja Mayer Erika, az Infomediátor Információs Társadalmi Felhasználóvédelmi Iroda elnöke.
A felhasználói bizalom növelése tehát mind a keresleti, mint a kínálati oldal számára alapvető előnyöket jelent. Ennek érdekében hozták létre például a Fair Business tanúsítványt, amely igazolja, hogy a weboldalon működő elektronikus kereskedelmi szolgáltatás jogkövető magatartást tanúsít, adatkezelése, adatvédelme korrekt, honlapja, elektronikus kereskedelme, üzletvitele, a vevők megtartása érdekében tanúsított magatartása felhasználóbarát. A két évig érvényes tanúsítvány garantálja az esetleges vásárlói panaszok gyors on-line orvoslását is, ami tovább erősítheti a tanúsítvánnyal rendelkező kereskedőkkel szembeni vásárlói bizalmat, így forgalomnövekedést is eredményez. Az összefogás emellett járulékos előnyként közös marketinget is biztosít a „fair"-nek minősített kereskedők számára. A semleges harmadik fél az eladó és a vevő között Mayer Erika szerint segíthet leküzdeni a bizalmatlanságot, de ahhoz is hozzájárul, hogy a szolgáltatók tényleg jogszerűen és megbízhatóan működjenek. Bár a szakember nem vonja kétségbe a kereskedők alapvető jó szándékát, a bonyolult jogszabályi rendszer miatt még a legnagyobbak működésében is találni hibát. A minősítés tehát „win-win", vagyis mindkét fél számára előnyös helyzetet teremt, így sikeres lehet a program.
Az internetes szolgáltatások rendszerbe szervezése és megismertetése a nagyközönséggel szintén fontos lépés a felhasználók motivációjának növeléséhez. Segít abban, hogy ráébredjenek, milyen mértékben könnyítheti meg mindennapi életüket az internethasználat. A Teleház Szövetségek Európai Uniója (EUTA) szervezte meg a digitális szolidaritási szolgáltatások első magyarországi börzéjét idén szeptemberben. A Digitális Szolidaritás Piactér bemutatja és értékeli a digitális esélyteremtés területén működő szolgáltatásokat, és jutalmazza a látogatók által legmagasabbra értékelteket. Az eseménnyel párhuzamosan feltöltötték a digitális szolidaritási szolgáltatások információgyűjtő és tájékoztatási felületeit és adattárait, de IT-mentor képzés és e-bevonást segítő oktatás is zajlott. Az esemény házigazdájának szerepét a nemzetközi szinten is elismert informatikai szakember, Kürti Sándor vállalta magára.
Képzési összefogás
Ma Magyarországon minden tekintetben hiány van informatikai tudásból: egyre nyomasztóbb az informatikai szakemberek iránti túlkereslet, ami több ezer betöltetlen állásban és kihasználatlan lehetőségben érhető tetten. De nem csupán IT-szakemberekből van hiány, általánosan jellemző, hogy alacsony a készségszintű aktuális számítástechnikai ismeret, ami valamennyi iparágban gátolja a felzárkózást. A kis- és középvállalati (kkv) szektor döntéshozói elenyésző mértékben költenek maguk és munkatársaik IT-képzésére, ami a 21. századi digitális gazdaság játékszabályai szerint biztos lemaradáshoz vezet.
A helyzet orvoslását még 2007 októberében kezdeményezte a hazai IT-iparág néhány jelentős szereplője, akik a MEFIT Alapítvány keretében kidolgozták a TITAN (Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére) informatikai felnőttképzési programot, amelynek három pillére van: az általános - munkavállalói - számítástechnikai készségek fejlesztése, a kkv-szektor döntéshozóinak IT-képzése, valamint több - és a munkaerőpiac elvárásainak jobban megfelelő tudással rendelkező - informatikai szakember megjelenése. A modell szerint az iparág szereplői adják a programba a szaktudást és a minőségbiztosítást, a civil partnerek a tanulni vágyók mozgósításában segédkeznek, az állam pedig a koordinációról és EU-forrásokból a finanszírozásról gondoskodik.
A program felismeri és integráltan kezeli a társadalomban fennálló különböző e-képzettségi szinteket. Filozófiájának újszerű eleme az a központi tétel, hogy a képzés képes kell legyen minden résztvevőt a tudáspiramison legalább egy szinttel feljebb emelni, és mindenkinek a tudásszintjének megfelelő ismereteket kell oktatni. Digitális írástudást kell adni a digitális analfabétának, naprakész, piaci igényeket tükröző elitképzést a profiknak. Az egyébként versenytárs hazai IT vállalatok évi mintegy 2,2 milliárd forint értékű hozzájárulással - jelentős kedvezménycsomagok biztosításával, tananyag-licencdíjak elengedésével, vizsgadíjkedvezményekkel - segítik a programot.
Az ilyen úgynevezett Multi Stakeholder Partnership (MSP) együttműködéseknek nagy jövőt jósolnak, hiszen egyesítik a társadalom valamennyi érintett szereplőjének igényét, tudását és erőforrásait egy bizonyos cél megvalósítására. Lerch Attila szerint az információs társadalom kiépítésének óriási feladata olyan összefogást igényel a gazdasági, civil és kormányzati szereplők oldaláról, amit csakis megfelelően „szervezetesült" formában van esély végrehajtani. Ezt a célt szolgálta a MEFIT Alapítvány és a TITAN program létrehozása. Mint mondja, már csak meg kellene valósítani a megtett kormányzati vállalások végrehajtásával. Másfél év előkészítő munka után, az elmúlt időszakban újabb stádiumába érkezett a TITAN program, és a közelmúltban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által publikált 12 milliárdos munkaerő-piaci képzési program keretében jövőre elkezdődhetnének a munkavállalói digitális írástudást és felhasználói képzéseket nyújtó képzések.
