A magyar találmány jelzi, ha a tej szavatosságának lejártához közeledik

„Induló magyar cégek fogtak össze az intelligens csomagolás-fejlesztés érdekében” - mondta Nagy Péter, a Colabs Startup Center Zrt. társalapító vezérigazgatója. A szakember arról beszélt, hogy a Colabs Startup Center Zrt. - amely maga is induló cég - szervezte meg, hogy az iDeaPool Kft. a múlt év végén 45 millió forint összegű tőkebefektetéshez jusson annak érdekében, hogy az első élelmiszeripari szavatosság ellenőrző megoldását tovább tudja fejleszteni.

A találmányt Seres Viktor és Galambos Zsuzsa fejlesztette ki többéves munkával. A fejlesztés megvalósítására 2011 nyarán céget alapítottak. Ezt a társaságot egy svájci-magyar magánbefektetői csoport segítette elképzeléseik megvalósításában, azzal, hogy csaknem félszáz millió forint többletforráshoz juttatták a céget.

A Colabs Startup Center Zrt. azt szervezte meg, hogy a forrást igénylő és a befektetést végzők egymásra találjanak, támogatást nyújtott az üzleti és pénzügyi terv elkészítésében és a tárgyalások moderálásában. A zártkörű részvénytársaságot arra alapították, hogy 10-250 millió forint közötti tőkebefektetésekkel gyorsítsa a nagy növekedési képességű induló és korai fázisú vállalkozások forráshoz jutását, fejlesztését és nemzetközi piacra jutását.

A tervek szerint az iDeaPool Kft. ez év elején már az ipari partnerekkel tárgyal annak érdekében, hogy az általuk kifejlesztett találmány a tej szavatosságát érzékelő indikátor bekerülhessen a csomagoló anyagba és ez a megoldás ne csak Magyarországon, hanem az országhatárokon túl is bevezethető legyen. A szóban forgó projekt azért fontos az intelligens csomagolás fejlesztők szerint, mert Magyarországon közel 2 millió liter tej fogy naponta, a világ évi tejfogyasztása pedig az előrejelzések szerint a jelenlegi 270 milliárd literről az évtized végére 350 milliárd literre emelkedik.

Készülni kell a nagy találkozásra a befektető és a kkv között

Forráshoz jutni a jelenlegi gazdasági helyzetben nem egyszerű, de nem is lehetetlen feladvány. Szigorú feltételek mellett ugyan, de manapság is lehet finanszírozáshoz jutni bankoktól vagy tőkebefektetőktől. A banki, vagy befektetői finanszírozáshoz azonban az szükséges, hogy felkészült kis- vagy középvállalat (kkv) kerüljön a látótérbe. Nehezítő körülmény, ha a növekedni, fejlődni vágyó kkv nem reálisan méri fel saját lehetőségeit, adózási és jogi ügyei nem mennek zökkenőmentesen, üzleti terve – ha egyáltalán létezik – gyenge lábakon áll. Egyre kevesebb vállalat képes megfelelni a szigorodó nem-árjellegű hitelfeltételeknek. Így összességében csökken a hitelhez jutó vállalatok száma a Magyar Nemzeti Bank legújabb hitelezési felmérése szerint.

Korábban, a forrásbőséggel jellemezhető 2000-es években mindenki könnyen kapott hitelt, tudott magának tőkeágon befektetőt találni. Nem néztek rá alaposan arra, milyen is a cég valójában, mennyire strukturáltan működik. Ezeknek az időknek azonban már vége; a szűkülő források és a bizonytalan környezet okozta megnövekedett kockázatok miatt a külső finanszírozók csak olyan cégekbe rakják a pénzüket, ahol biztosak lehetnek abban, hogy minden rendjén van. Nem elég csupán a vállalkozás növekedési kilátása.

Fontos az átláthatóság

„A befektetők és hitelezők számára ma már kiemelten fontos az adott vállalkozás szerződéses viszonyainak, ügyfélkapcsolatainak, eladási csatornáinak ereje és átláthatósága is. A szabályozott környezet, az erős és stabil ügyfélkör és a jó értékesítési csatornák ugyanis hatalmas értéket képviselnek egy-egy cég életében” – mondja Vági Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere. A szakértő szerint az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az adózási szempontból kockázatos vállalkozás befektetési szempontból is kockázatos. Az adóoptimalizálás a befektető számára nem jelenthet ugyanis adóelkerülést. „Tisztában vagyunk vele, hogy mindezeknek nem könnyű megfelelni, ráadásul egy vállalkozás nagyon máshogy nézhet ki a benne élők szerint, mint ahogy ezt egy külső szem látja.” – mondta Vági Péter.