Hamis számlákkal bukták az uniós pénzt

Vádat emeltek egy zalai gazdálkodó és két társa ellen, akik több mint 160 millió forintos kárt okoztak azzal, hogy hamis számlákkal próbálták igazolni európai uniós és magyar állami forrásból megszerzett támogatások elköltését – közölte a Zala Megyei Főügyészség.

2014. június 12.

Piac&Profit

Az 1993 óta vállalkozói igazolvánnyal rendelkező gazdálkodó egyéni vállalkozóként gabonafélék, hüvelyes növények és olajos magok termesztése mellett szarvasmarhatartással is foglalkozott – írja az MTI.

Nem volt teljesítés a számlák mögött

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 2007-ben az állattartó telepek, míg 2008-ban a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatást igényelt. A támogatási előleg elszámolásához három cég nevében 44 olyan számlát nyújtott be, amelyek mögött nem volt valós teljesítés, ezért a tavaly lefolytatott helyszíni szemle alapján a hivatal visszavonta a támogatást.

Szigorú elszámolás az uniós pénzekkel

Nagyon szigorúan figyeljük, hogy ne tűnhessenek el az uniós pénzek, azok ne kerülhessenek ellenőrizhetetlen tulajdonú, offshore cégekbe – ha így lenne, a nemzeti költségvetésből kellene visszafizetni a Bizottságtól érkezett forrásokat.Ezért is különösen fontos, hogy jogszerűen és hatékonyan költsék el a cégek ezeket a pénzeket – hangsúlyozta korábban a Piac & Profit által az uniós forrásokról rendezett fórumon Komoróczki István (hogy az új kormányban ki lett a területért felelős államtitkár, azt itt megtalálja).

Sokkal erősebb eredményelvárást fogalmaz meg az unió a korábbi időszakhoz képest. A teljesítménykeret bevezetésével ehhez pénzügyi szankciók is megjelentek, vagyis ha a pályázati vállalások nem megfelelően teljesülnek, akkor 2018-ban a források 8 százalékát automatikusan elvonják. Nem a pályázók bevallása alapján történik majd az ellenőrzés, hanem egy objektív indikátorrendszer szerint, amelynek kidolgozása most folyik – mondta el korábban a Piac & Profit által rendezett fórumon Fukker Gabriella, az NGM főosztályvezetője.

Mint kiderült, a gazdálkodó a pályázatában vállalt beruházásokat nem valósította meg, amivel az Európai Unió költségvetésének több mint 69 millió, a magyar költségvetésnek pedig 23 millió forintot meghaladó vagyoni kárt okozott. A gazdálkodó ugyanakkor a valótlan számlák után még az általános forgalmi adót is levonta, amivel további több mint 73 millió forint kárt okozott.

Vádat emeltek

Az ügy további két vádlottja a hamis számlák kibocsátásában segédkezett. Egyikük ezen túlmenően a saját cégénél kibocsátott, valós gazdasági eseményeket rögzítő számlák utáni általános forgalmiadó-bevételét nem tüntette fel a cég 2010-es bevallásában, s ezzel az állami adóbevételt több mint három millió forinttal csökkentette.

A Zala Megyei Főügyészség a zalai gazdálkodó és két társa ellen üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat.