Az 1993 óta vállalkozói igazolvánnyal rendelkező gazdálkodó egyéni vállalkozóként gabonafélék, hüvelyes növények és olajos magok termesztése mellett szarvasmarhatartással is foglalkozott – írja az MTI.
Nem volt teljesítés a számlák mögött
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 2007-ben az állattartó telepek, míg 2008-ban a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatást igényelt. A támogatási előleg elszámolásához három cég nevében 44 olyan számlát nyújtott be, amelyek mögött nem volt valós teljesítés, ezért a tavaly lefolytatott helyszíni szemle alapján a hivatal visszavonta a támogatást.
Sokkal erősebb eredményelvárást fogalmaz meg az unió a korábbi időszakhoz képest. A teljesítménykeret bevezetésével ehhez pénzügyi szankciók is megjelentek, vagyis ha a pályázati vállalások nem megfelelően teljesülnek, akkor 2018-ban a források 8 százalékát automatikusan elvonják. Nem a pályázók bevallása alapján történik majd az ellenőrzés, hanem egy objektív indikátorrendszer szerint, amelynek kidolgozása most folyik – mondta el korábban a Piac & Profit által rendezett fórumon Fukker Gabriella, az NGM főosztályvezetője.
Vádat emeltek
Az ügy további két vádlottja a hamis számlák kibocsátásában segédkezett. Egyikük ezen túlmenően a saját cégénél kibocsátott, valós gazdasági eseményeket rögzítő számlák utáni általános forgalmiadó-bevételét nem tüntette fel a cég 2010-es bevallásában, s ezzel az állami adóbevételt több mint három millió forinttal csökkentette.
A Zala Megyei Főügyészség a zalai gazdálkodó és két társa ellen üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat.
