A rendelet szerint a cégek számlázóprogramjait olyan algoritmussal kell kiegészíteni, ami emberi beavatkozás nélkül, automatikusan küld adatokat a NAV-nak. A valós idejű számla-adatszolgáltatási kötelezettség minden belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra vonatkozik, így a belföldi cégekre és a külföldi cégek belföldi adószámaira is (adóregisztráltakra). Nem vonatkozik viszont a külföldi távolsági értékesítőkre (webshopokra), amennyiben csupán B2C termékértékesítéseket végeznek belföldön, még akkor sem, ha az áthárított adó összege meghaladja a 100 ezer forintot – a valós idejű számla-adatszolgáltatás ugyanis csak a belföldi áfaalanyoknak teljesített termékértékesítésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozik.
A valós idejű számla-adatszolgáltatást az adóhatóság egy olyan meghatározott adatszerkezetben és jól specifikált, programozott kommunikációs csatornán várja, amely mind adatstruktúrájában mind működésében teljesen független a jelenleg is érvényben lévő 2016-os adatexport-funkciótól. Ezen adatszerkezet az ún. xsd-séma határozza meg, erre egy példa az alábbi oldalon látható. Fontos, hogy más adatszerkezet volt érvényben 2016-ban (az adatexport-funkció bevezetése során), és más érvényes 2018-ban.
A rendelet szerint komoly szankciókkal néz szembe az, aki az adatszolgáltatást elmulasztja. Azok, akik az online jelentési kötelezettségnek nem, vagy késve tesznek eleget, számlánként akár 500 000 forintos bírsággal is sújthatóak. Még ha várhatóan nem is az azonnali büntetés lesz a NAV első eszköze mulasztások esetén, az elvárás egyértelmű: minden olyan számlázóprogramot el kell látni az elvárt kommunikációs funkciókkal, amelyet hosszabb távon is használni szeretnének. Egy esetleges üzemzavar esetén kimaradó a számlák adattartalmát az üzemzavar elhárulását követő 24 órán belül kell az adóalanynak az állami adó- és vámhatóság részére elektronikus úton továbbítania.
