A The New York Times dolgozóinak fizetését hónapokkal ezelőtt 5 százalékkal csökkentették, így próbálták elejét venni a kényszerű elbocsátásoknak. A piaci helyzet remélt javulása azonban elmaradt, ezért újabb kollégáktól kell megválni.
A Gannett és a McClathy médiabirodalmak utóbbi napokban közölt jelentései szerint az amerikai sajtó reklámbevételeinek zuhanása alig mérséklődött a harmadik negyedévben. Az egyre nehezebb pénzügyi helyzetre adott válaszok egyike az, hogy mind több napilap teszi fizetőssé az on-line tartalmak olvasását, amiről a The New York Timesnél is vita folyik.
Bill Keller vezető szerkesztő elmondta, hogy nem tesz úgy, mintha a jelenlegi elbocsátásokkal nem növekednének a maradó újságírók feladatai. A lap korábban jelentősebb elbocsátásokat hajtott végre egyéb részlegeiben, lefaragták a szabadúszó újságírók juttatásait is, de a piaci helyzet romlása miatt a hírszerkesztőség létszámát is tovább kényszerülnek csökkenteni. Az amerikai lapok között a The New York Timesnak van a legnagyobb hírszerkesztősége, más újságoknál az ott dolgozók száma a 750-et sem éri el. Az amerikai fővárosban, Washingtonban szinte minden napilap évek óta csökkenti kiadásait, s ezzel újságíróik száma is fogyatkozik. A Los Angeles Timesnál a hírszerkesztőségi alkalmazottak száma 1200-ról 600-ra, a The Washington Postnál 900-ról 700-ra esett vissza.
Bill Keller az elbocsátások ellenére reményét fejezte ki, hogy az újság továbbra is el tudja látni tájékoztatási feladatait a térség, az ország és az egész világ vonatkozásában. Leszögezte, "a világ legjobb hírszolgáltatója maradunk".
