2017. január elsejétől a gépjármű-javítási-, karbantartási tevékenységet; a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását; a plasztikai sebészeti tevékenységet; a diszkó, táncterem működtetését; a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak kell online pénztárgéppel kiállított nyugtát adniuk. Az újonnan online pénztárgép használatára kötelezettek között több olyan tevékenységi kör is szerepel, ahol gondot okoz, hogy továbbra sem egyértelmű a szabályozás azon vállalkozók esetében, akik háznál végzik a szolgáltatásaikat, ilyenek pl. különböző szerelők, karbantartók stb.
A vállalkozó ez esetben vagy magával visz egy internetkapcsolattal rendelkező online pénztárgépet, vagy a telephelyére visszaérve állítja ki a teljesítésről a bizonylatot. Ez utóbbi azonban a nyugtaadás lényegét nem teljesíti.
A pénztár rendelet úgy fogalmaz: „Az áfatörvény 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:..” – TEÁOR szerint felsorolva, a végén pedig: „valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt”, de nem egyértelmű, hogyan kell értelmezni “az adóalanyok” és “az üzletek” fogalmát, sem a “valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt” kitételt.
Az Adózóna korábbi értelmezése szerint az életszerű egy korábbi tájékoztatóban követett gyakorlat követése – amit korábban a NAV sem vont vissza –, azaz ilyenkor a pénztárgépes nyugta helyett lehet adni kézi nyugtát, vagy az igénybevevő kérésére számlát. Ez azonban most megváltozott, hívják fel a figyelmet.
A változás oka a NAV tájékoztatása szerint az, hogy a hozzájuk a Nemzetgazdasági Minisztériumtól érkezett – a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet értelmezésére vonatkozó – állásfoglalás szerint nem csak az üzletben, mozgóboltban végzett tevékenység esetén áll fenn gépi nyugtaadási kötelezettség, hanem egyaránt minden, a Rendelet 1. mellékletében meghatározott tevékenységet végző adóalany esetében, függetlenül attól, hogy a tevékenységet üzletben, mozgóboltban vagy azon kívül végzi.
Aki hibázik, akár egymillió forintos bírságot is kaphat.