Már nem az állami pénz a kutatás-fejlesztés motorja

A KSH 2017-re vonatkozóan közzétette a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység jellemző statisztikai adatait összegző gyorsjelentését. Folyó áron 21%-kal többet fordítottunk kutatásfejlesztésre tavaly óta, és megállt a kutatással foglalkozók létszámának évek óta csökkenő tendenciája.

A K+F ráfordítás a kutatás-fejlesztési és innovációs célra rendelkezésre álló pénzügyi források tényleges felhasználását jelenti. Az utóbbi 10 évben, leszámítva a tavalyi csökkenést, a K+F ráfordítás volumene folyóáron kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan növekszik. Az előző évhez képest 21,1%-kal nőtt a felhasznált K+F ráfordítás. Ebben a növekedésben már egyértelműen tükröződnek a 2015-ben indított egységes versenypályázati rendszer keretében felhasznált európai uniós és hazai források.

Még lehet pályázni k+f-támogatásokra, de sietni kell
A 2020-ig tartó időszakban összesen mintegy 12000 milliárdnyi forint visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás hívható le az Európai Uniótól kutatási-fejlesztési célokra. A jelenlegi pályázatokon azonban csak azok a cégek tudnak sikeresen szerepelni, amelyek legalább három évre előre tudnak tervezni.
A K+F ráfordítás volumenében bekövetkezett növekedéssel a GDP-arányos K+F ráfordítás 2017-ben elérte az 1,35 %-ot. Ez ugyan jelentős előrelépés a tavalyi évhez (1,22% - 2016-os KSH adat) képest, ugyanakkor még mindig nem éri el a 2013-ban mért legmagasabb arányt, az 1,39%-ot, és jelentősen elmarad a 2020-ra célként kitűzött 1,8%-tól.

Egyre többen kutatnak

Ezen arányszám növekedése értelemszerűen nemcsak a K+F ráfordítás nagyságától, hanem a GDP volumenétől is függ. Minél magasabb a GDP volumene, adott K+F ráfordítás mellett, annál kisebb lesz a GDP-arányos K+F ráfordítás. Ez azt is jelenti, hogy párhuzamosan a GDP növekedésével egyre nagyobb mértékben kell éves szinten növelni a K+F költések nagyságát, hogy Magyarország 2020-ra elérje az 1,8%-os arányt.

2017-ben a vállalkozások által biztosított forrás tette ki a teljes magyarországi k+f-ráfordítás legnagyobb részét, 53%-ot. Az állami költségvetés 32%-ot, míg a külföldi források 15%-ot jelentenek. A nonprofit szektor forrásai pedig 0,5%-ot tesznek ki. Az utóbbi öt évben a vállalkozások ráfordításai nőttek a legnagyobb mértékben, miközben az állami és uniós források mértéke ingadozott.

Nemcsak a k+f-re fordított pénzek összege növekszik: a K+F területen dolgozók létszáma szintén jelentősen nőtt egy év alatt, a 2016-os 35 757 főről 40 432 főre. A 2007-es adatokhoz képest ez másfélszer akkora létszámot tükröz.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Kövér Lászlónál betelt a pohár, megbüntette Hadházy Ákost

Kövér Lászlónál betelt a pohár, megbüntette Hadházy Ákost 

A független országgyűlési képviselőnek hétmillió forintba került egy régebbi Orbán-beszéd lejátszása a parlamentben. 
Megéri majd átmenni vásárolni: olyan bolt nyílik Szlovákiában, amilyen Magyarországon nincs

Megéri majd átmenni vásárolni: olyan bolt nyílik Szlovákiában, amilyen Magyarországon nincs 

Komoly vetélytársat kapnak a diszkontláncok.
Orbán Viktor Európa szégyenpadjára tette Magyarországot

Orbán Viktor Európa szégyenpadjára tette Magyarországot 

Mivel egyedül vétózott. 
Milyen rezsicsökkentés? Nálunk a legmagasabb az áram ára

Milyen rezsicsökkentés? Nálunk a legmagasabb az áram ára 

Erre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet.
Nem omlik össze az ukrán hadsereg Trump szakítása miatt

Nem omlik össze az ukrán hadsereg Trump szakítása miatt 

Marad az ukrán ellenállás.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo