A munkavállalók munkakörülményeik javítása érdekében vívott forradalmában a tudatosan működő cégek, vagyis a munkáltatóik inkább partnerek, mint ellenfelek. De miért éri meg a cégnek vagy a főnöknek a változások élére állnia ahelyett, hogy szembe menne azokkal?
Irreális elvárás vagy hatékonyságnövelő faktor-e a jó iroda?
A kérdés egy mérlegen egyensúlyoz, egyik serpenyőjében a kiadási oldal, mely a modern, minden igényt kielégítő irodák kialakítását jelenti (később még írunk róla, mit is jelent ez), a másikban pedig a többletteljesítmény, a gyorsabb és jobb munka, illetve az ezekből származó bevétel növekedés. De vajon merre billen a mérleg nyelve?
Ma már kutatások tucatjai igazolják, hogy a munkavállalók sokkal szívesebben és emiatt jobban is dolgoznak olyan munkahelyeken, ahol szó szerint jól is érzik magukat. Steve Jobs híres mondata, miszerint “csak akkor csinálhatsz jól valamit, ha szereted, amin dolgozol” manapság elért a legszélesebb irodista tömegekhez, és sokkal fontosabb üzenet, mint bármilyen általa megálmodott termék. A szellem kiszabadult a palackból, és aligha lehet már visszazárni.
A serkentő, szerethető munkakörnyezet tehát nem afféle hóbort, Y vagy Z generációs elvárás, hanem cégérdek. Minél előbb belátjuk ezt, annál hamarabb változtathatjuk meg gondolkodásunkat ennek fényében, és learathatjuk az új szemlélet termését. De milyen is a jó iroda?
Segíthetünk alkotni némi fogalmat a szerethető irodáról, hiszen 1989 óta 4.800 munkahelyet rendeztünk be, és ezek döntő többségében az “ergonómia” kifejezés mögé rejtett “élhető, egészséges” szellem bújt meg. A növekvő egészség-tudatosság beférkőzött a munkába is, és minden dolgozó szeretné, ha olyan helyen tevékenykedhetne, ahol gondoskodnak róla, hogy szellemi-testi épségét óvják és fejlesszék. Ez pedig nem is olyan nehéz és megfoghatatlan, mint amilyennek elsőre tűnik.
Testben, lélekben
A szellemi egészség, vagyis a jókedv, a hatékony csapat kialakítható vagy fejleszthető az iroda helyes tervezésével, elrendezésével. A cég mentalitásától, a vezetők, HR-esek ismereteitől is függ, hogy nyitott, zárt, szeparált vagy egyéb változatos kialakítással képzelik-e el a munkateret, de e mellé tudatosan kell kialakítani a közösségi részeket, tárgyalókat, konyhákat is. Az összjáték teheti második otthonná az irodai teret, és ez az oka annak, hogy a jól megtervezett közösségi irodák valóban vonzzák az embereket. Ha megnézzük a manapság szakmai díjakkal jutalmazott belsőépítészeti koncepciókat, rendre azt találjuk, hogy a formabontó, sokszor egyszerűen csak “közösséginek” nevezett munkaterek divatosak. E divat mögött pedig alaposan kiérlelt tapasztalat húzódik.
A testi egészség kérdése már sokkal könnyebben megfogható, és manapság szintén hangsúlyos szempont. Az ülőmunka, az ülő tevékenységek ölnek, ezt nem lehet, szépíteni. (A Szilícium-völgyben már azt mondják, az ülés az új dohányzás.) A megoldás nem az állva végzett munka, bár tény, hogy egyre nagyobb számban értékesítünk olyan elektromosan emelhető asztalokat, amik álló- és ülőmunkát egyaránt lehetővé tesznek.
Az aktív székekkel berendezett irodákban a munkavállalók nem csak egészségesebbnek, fittebbnek érzik magukat, de javul munkateljesítményük és munkamoráljuk is. Testi kondíciójuk jobbá válásával csökken az ülőmunka miatti panaszok (hátfájás, derékfájás, gerincsérv) következében otthon, betegállományban töltött napok száma is, ami közvetlen előny a dolgozónak és a munkáltatónak is. Fájdalmak nélkül a munkahelyen töltött idő is produktívabbá válik, nő a munkatársak kapacitása, hiszen koncentrációjukat nem rontja a figyelmet elterelő test kíni, amit a helytelen ülés okozhat.
Személyre szabva
Az egyedileg berendezett irodának van még két igen komoly további előnye is. Bútorzatának minősége messze meghaladja a készen kapható megoldásokat, a minőségi, ergonomikus székek is jóval tartósabbak az általános székeknél (jellemzően 5 vagy több év garancia is van rájuk). A tartósabb bútor nem csak pénzügyi szempontból jobb befektetés: időt is spórol azzal, hogy cseréjére jóval ritkábban kell sort keríteni.
Az egyedi integráltat is jelent, amit szintén nem kaphat meg “lapra szerelve” a boltokban. A tervezési folyamat kulcskérdése, hogy egy helyen lássuk, értékeljük az igényeket, és a bútorokon túl a helyiség elrendezését, a felhasznált anyagokat és színeket, az első osztályú székeket egyetlen mikro-univerzumban helyezzük el, mely később majd koherens, szerethető és produktív munkahelyet alkot. Az egység túlmutat a tervezésen, érdemes úgy gondolkodni, hogy a szakemberek a kivitelezést, a beszerelést, az üzembe helyezést is nyomon követhessék, így szükség esetén változtathatnak, módosíthatnak az eredeti terveken a megrendelő igényei és a környezeti változók fényében.
A XXI. század gyökeres változásokat fog hozni a munka és a munkahelyek világába, és ezek az átalakulások valójában már el is kezdődtek. A tudatos döntésünkön is múlik, hogy mikor váltunk átlagos irodáról valóban hatékony munkakörnyezetre.
Nietschné Gadányi Mária székszakértő Nietsch Kft.
