IMF: a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető

Olyan gazdaságpolitika kell Magyarországon, amely megerősíti a gazdasági kormányzásba vetett bizalmat, stabilizálja a zajló kiigazítási folyamatot és megerősíti a gazdasági intézményrendszert - olvasható a dokumentumban. A valutaalap igazgatótanácsának tagjai egyetértettek abban, hogy egy olyan - az IMF-fel és más külső hitelezőkkel együttműködésben kialakított - támogatási program, amely megerősített gazdaságpolitikai alapokra épül és a hatóságok erőteljes támogatását élvezi, csökkentheti a magyar gazdaságban mutatkozó feszültségeket.

A szervezet úgy értékeli: a gazdasági kilábalás mérsékelt ütemben zajlik, és a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető. Ezen túl a gazdaságpolitikai döntések miatti aggodalom, illetve a világpiaci kockázatkerülés csökkenti a pénzpiac bizalmát. Az IMF szerint a gyengébb növekedési kilátások ellenére szükség van a költségvetési szigorításra, mivel a magyar államadósság magas és bizonytalan a finanszírozás stabilitása. Az IMF szerint kezelni kell a beruházásokat korlátozó strukturális akadályokat, így reformok szükségesek az üzleti környezet, a versenyképesség és a munkaerő-kínálat javításához.

A kormány máshogy számol

A magyar kormány számai mást mutatnak a költségvetés hiányáról, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai. Ezt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője mondta szerdán az m1 Az Este című műsorában. Az IMF szerdán közzétett igazgatótanácsi értékelését kommentálva a szóvivő úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap fontos és értékbeli kérdésekben - így az átlátható és kiszámítható gazdaságpolitikában - jól láthatóan egyetért. A költségvetési deficitre vonatkozó felvetésre azonban úgy reagált: "a mi számaink egészen mást mutatnak". Kifejtette, az Európai Bizottság elismerte, hogy idén 3 százalék alatt lesz a büdzsé hiánya, Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter pedig arra is mandátumot kapott, hogy az IMF-tárgyalásokon vállalja az elköteleződést: 2013-ban is 3 százalék alatt lesz a magyar költségvetési deficit. Arra, hogy ha feltételül szabják, tud-e szakítani a kabinet az "unortodox gazdaságpolitikával", a miniszterelnök szóvivője azt mondta: "a rendkívüli gazdasági intézkedések rendkívüli időszakokban indokoltak. Mi azt gondoljuk, hogy az európai gazdaság ki fog lábalni hamarosan a válságból, az euróválság véget fog érni, ami pedig rendkívüli módon hozzá fog járulni ahhoz, hogy minden uniós tagország egy átlátható, hosszú távon kiszámítható gazdaságpolitikát folytasson". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány eddigi gazdaságpolitikája és a miniszter, aki azt végrehajtotta, rendkívül sikeres.

Pénzügyi szektor

A pénzügyi szektorral kapcsolatosan az IMF igazgatótanácsa annak fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy a bankok megfelelő tartalékokkal rendelkezzenek. A szervezet legfőbb döntéshozó testülete üdvözölte a magyar hatóságok elkötelezettségét a fenntartható költségvetési politika mellett, amelyet tükröz az alkotmányos szinten rögzített adósságplafon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy - e tekintetben - a megalakult Költségvetési Tanácsot jelentős mértékben kell erősíteni, hogy független és időszerű véleményt alkothasson a költségvetési fejleményekről. Véleményük szerint olyan koherens adó- és kiadáspolitikára van szükség, ami csökkenti a költségvetési konszolidációnak a növekedésre gyakorolt negatív hatásait, és védi a lakosság legsebezhetőbb rétegeit.

A monetáris politikáról az igazgatótanács megjegyzi: a jegybank szigorítása az inflációs várakozások tompítása szempontjából helyénvaló. A szigorításnak a forint árfolyamára gyakorolt kedvező hatása segíti a pénzügyi szektor stabilitását is, mivel a bankok jelentős kitettséggel rendelkeznek a magas lakossági deviza-eladósodottság miatt. Az igazgatótanács aggodalmát fejezte ki a jegybanki irányítást érintő jogszabályi változások miatt, ami "megkérdőjelezi a magyar hatóságoknak a jegybanki függetlenség elve melletti elkötelezettségét". (Az Európai Bizottság által kifogásolt magyar törvényekről tárgyalt Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso kedden.)

"A kivitel volt "a növekedés egyedüli motorja"
Növekedés

Az IMF helyzetértékelésében arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre csökken a gazdasági növekedés Magyarországon, miközben az elmúlt időszak gazdaságpolitikai intézkedései negatív piaci fogadtatásra találtak. A szervezet szerint az 1,3 százalékos 2011. évi növekedést a kivitel segítette. A valutaalap szerint a kivitel volt "a növekedés egyedüli motorja", mivel a belső fogyasztás visszaesése már második éve tart. A növekedési kilátásokat egyaránt tompítják az euróövezeti válság negatív hatásai, illetve a gazdaságpolitikai tévedések, előbbiek csökkentik a magyar kivitel felvevő piacainak keresletét. Magyarországon a lakossági fogyasztást korlátozza a szűkülő hitelkínálat, a devizaadósság teljesítésének megugró költségei, az alacsony bérszínvonal-emelkedés, a magas munkanélküliség, illetve a fogyasztói bizalom jelentős visszaesése. Mindeközben a közép távú növekedés szempontjából kulcsfontosságú beruházások csökkennek, elsősorban a változékony szabályozói környezet miatt. A valutaalap szerint 14 százalékra nőtt a nem teljesítő lakossági és üzleti hitelek aránya. Az IMF hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magyar bankok tőkemegfelelési helyzete jóval kedvezőbb a szabályozói kritériumoknál.

Költségvetés

A gazdaságpolitikai döntések miatti aggodalom, illetve a világpiaci kockázatkerülés csökkenti a pénzpiac bizalmát

A költségvetési politikával kapcsolatban az IMF kiemeli: a kormány számos jelentős reformintézkedést jelentett be. Kifejtették: a Széll Kálmán Terv a kiadási oldallal kapcsolatban srukturális reformokat helyezett kilátásba. Más intézkedéseket ugyanakkor vitatott a piac, így a devizahitelesek megsegítését célzó lépéseket, az adótörvények, a munkaerő-piaci szabályozás változásait, a szektorális különadókat, illetve a nyugdíjrendszer második pillérének "de facto államosítását". Az IMF igazgatótanácsa értékelésében kiemeli: a 2010-2011. évi költségvetési politika expanzív volt, miután az adócsökkentések mintegy 3 százalékponttal növelték a GDP-arányos strukturális hiányt. A 2012. évi költségvetés azonban már jelentősen szigorít a költségvetési politikán, elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglalt intézkedések végrehajtása, az áfa-emelés, illetve a jövedéki adók emelése révén.

Az IMF valamennyi tagállamában évente hajt végre a négyes cikkely szerinti országértékelést. Az IMF szakértői csapata az adott országban, a helyi hatóságokkal együttműködve vizsgálja a gazdaság helyzetét, ezt követően az IMF igazgatótanácsa is megtárgyalja a jelentést.

Az elemzők nem lepődtek meg

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője elmondta: jóllehet az IMF idei évre vonatkozó 0,3 százalékos növekedési előrejelzése valamivel alatta van a kormányzat által várt 0,5 százaléknak, de meghaladja a manapság jellemző piaci előrejelzéseket. Kifejtette: a piaci konszenzus most inkább enyhe recesszióval számol. Kedden az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank még 1,5 százalékos visszaesést vetített előre; ehhez képest aránylag optimisták az IMF számai - tette hozzá. Az EU/IMF-konzultációval kapcsolatosan elmondta: az IMF jelentése megerősíteni látszik az elmúlt időszak sajtóértesüléseit, azt, hogy a tárgyalásoknak része lehet, illetve az IMF feltételei között lehet az egykulcsos jövedelemadó, vagy a Költségvetési Tanács. Kijelentette: az elemzés említést tesz arról, hogy az egykulcsos szja negatív hatással van a fogyasztókra, és nem erősíti kellően a gazdasági növekedést. Az elemző az idei államháztartási hiányra vonatkozó 3,9 százalékos előrejelzést értékelve elmondta: ez jelenthet nagyobb kiigazítást. Mint mondta, a kormány már többször kifejezte, hogy amennyiben elvétik a deficitcélt, további intézkedéseket fognak hozni. Az IMF is többször pozitívumként említi, hogy a hazai gazdaságpolitikai döntéshozók ennyire elkötelezettek a számok tartása mellett.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője sem látott nagyobb meglepetést az IMF jelentésében és kiemelte, pozitívum, hogy a Valutaalap nem vár recessziót. Úgy fogalmazott: "sokan várnak a piacon recessziót, talán most még azt is lehet mondani hogy a többség recessziót vár, ehhez képest ez egy kedvező várakozás". Az elemző a meglepő növekedési prognózist magyarázva a lehetséges okok között említette, hogy a német gazdaság növekedési kilátásai meglehetősen kedvezőek voltak az utóbbi időszakban. Jobb adatok érkeztek és a német gazdaság teljesítményéhez sok szálon kötődik a magyar gazdaság - tette hozzá. Réczey Zoltán szerint a jelentésben nagyjából azok az elemek jelennek meg, amelyekről tudni lehetett, hogy az IMF kifogásolja. Amit érdemes megemlíteni, hogy közvetve ugyan, de megfogalmazódik az az igény, hogy az egykulcsos szja-t módosítani kellene: az utóbbi napokban voltak ezzel kapcsolatos várakozások - tette hozzá. Az elemző szerint a javasolt intézkedések között azok a lépések körvonalazódnak, amelyeket a közgazdászok többsége a gazdaságpolitikát illetően itthon és külföldön megfogalmaz: fenntartható költségvetési egyensúly irányába mutató intézkedésekre lenne szükség az átmeneti intézkedések helyett. Válságadók, egyszeri bevételek helyett olyan átalakításokra lenne szükség az adórendszerben, de kiadási oldalon is, amelyek lehetővé teszik, hogy a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány tartósan elérhető, fenntartható legyen - tette hozzá. A hiány-előrejelzést értékelve elmondta: a megfogalmazott javaslatokkal közelebb lehet kerülni a 3 százalékos célhoz. Példaként említette, hogy az egykulcsos jövedelemadó megszüntetése ebbe az irányba mutat, mivel ez eléggé komoly tétel a bevételi oldalon. Kifejtette ugyanakkor, hogy a kiadási oldalon is kell intézkedéseket hozni, hogy tartható legyen a cél. "A piac is így gondolja. Viszonylag kevesen gondolják azt, hogy további intézkedések nélkül teljesíthető az idei hiánycél".