Kegyelemdöfés a magánnyugdíjpénztárban maradtaknak

A mérték ugyanaz, az elnevezés változott. A munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot 2012-től szociális hozzájárulási adónak hívják. Az adó után nem jár társadalombiztosítási személyes szolgáltatás, így a magánnyugdíjpénztár-tagok sem kérhetik számon az állami nyugdíjra való jogosultságukat a kormányon.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A parlament hétfőn este megszavazta a jövő évre vonatkozó adótörvények módosításait (többek között, hogy marad, de emelkedik az eva). Ennek része a költségvetési bizottság javaslata is, amely ugyan átszövegezi a munkaadói járulékok helyébe lépő szociális hozzájárulási adót, de Rogán Antal, a Fidesz gazdasági bizottságának elnöke korábban benyújtott javaslatán lényegi elemeiben nem változtat: a 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék helyett 27 százalékos szociális hozzájárulási adót vezet be, amely a munkaadót, az egyéni vállalkozókat, a mezőgazdasági őstermelőket terheli.


Kép:flickr/SimoneLovati

A foglalkoztatók által befizetett járulék tehát jövőre adó lesz. Ezzel a befizetés nem csak új nevet kapott, de a pénzek felhasználhatósága is jelentősen változik. Míg a járulék lényegében címkézett pénz, az adót a kormány tetszőleges célra használhatja – szinte a költségvetésen bárhol keletkezett lyuk betömésére alkalmas bevétel.
Radics Zsuzsanna, tb-szakértő az Adózóna.hu oldalon egy másik vetületre is felhívja a figyelmet. „Az új adó jelenleg még a járulékfizetési szabályokhoz hasonlóan viselkedik, a szerint állapítják meg például az adó alapját, a fizetésre kötelezettek körét. Elképzelhető, hogy ez a szabályozás a későbbiekben elválik a jelenlegi járulékszabályoktól, és egy teljesen más elvekre épülve, a jelenlegi adórendszerünk további bonyolítását eredményezi. Azonban az már ma is elmondható, hogy a javaslat nem az adók egyszerűsítése irányába mutat, elegendő ehhez elolvasni az adóalap megállapítására, valamint a mentesülésre vonatkozó, úgynevezett különös szabályokat. Tény, hogy egy újabb adó, újabb bevallási, nyilvántartási kötelezettséget von magával, ami a foglalkoztatók terheit tovább növeli”, írta a szakértő.

Rosszul járnak

Az átnevezés rosszul érinti azt a közel százezer embert is, akik a nyugdíjpénztárak államosításakor az öngondoskodást választották. Ők úgy látszik végleg tudomásul vehetik, hogy elestek az állami nyugdíjtól. Bár az augusztusban kiszivárgott hírek szerint az Alkotmánybírák kifogásolták az állami nyugdíjjogosultság megvonását a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, illetve a munkáltatói nyugdíjjárulék átnevezését nyugdíj-hozzájárulássá, hivatalos döntés a mai napig nem született. Ha a taláros testület dönt és az említett két pontot valóban elutasítja, a kasszákban maradtaktól nem tudná a kormány megvonni az állami nyugdíjat.

Nyár végén az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) készített egy elemzést, (erről részletesebben itt olvashat) amelyben sorra vette a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosításáról szóló lehetséges alkotmánybírósági döntések következményeit. A három forgatókönyv egyike volt, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében az öngondoskodást választó pénztártagok is jogosultak állami nyugdíjra. Ebben az esetben viszont a hárommillió visszalépő kerülne diszkriminatív helyzetbe, mivel nem voltak tisztában a választás kimenetével, veti fel az elemzés.

A járulék adóvá keresztelése viszont megoldja ezt a kérdést is: az alkotmánybírósági elutasítás ellenére a kormány megfoszthatja az öngondoskodást választókat az állami nyugdíjuktól. A módosító javaslat 351-es paragrafusának negyedik bekezdése szerint „Az adó megfizetése az államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különöse a társadalombiztosítási ellátást és a munkanélküli ellátást), vagy az államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja.”

Véleményvezér

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo