A 2019 májusában a Nature magazinban publikált tudományos elemzés szerint a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmada szabályozatlan - több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák. Az elemzés elkészítésében 34 kutató vett részt világszerte ismert kutatóintézetekből és szervezetektől - többek között a WWF-től is -, munkájuk során összesen 12 millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg.

Ezzel elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan folyók elhelyezkedéséről és kiterjedéséről. Műholdas megfigyeléseket is használva minden eddiginél alaposabban vizsgálták meg ezeket a kivételesnek tekinthető vízfolyásokat Az elemzés többek között megállapítja, hogy a Föld 1000 km-nél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak, tehát 21 folyó jut el úgy a forrástól a torkolatig, hogy egyetlen gát sem akadályozza útját.

A gátak és víztározók az első számú okai annak, hogy a folyók hosszanti átjárhatósága csorbát szenved. A gátak nem csak a vándorló halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a vízjárást is alapvetően befolyásolják. Jelenleg közel 60 000 nagy gát található a világ folyóin, és további 3700 gát építését tervezik. Gyakori eset és probléma az is, hogy a vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn egyenként zajlik, nem vizsgálva az összeadódó hatások miatti kockázatokat.

Szükségünk van a szabályozatlan folyókra - Kép: Pixabay

Az egészséges folyókból az ember is profitál

A folyók és vízgyűjtőterületeik a természet és az emberiség éltető erői közé tartoznak az egész világon. A szabad folyású folyók nem csak a természeti környezet állapotának megőrzése miatt jelentősek, hanem a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik miatt is. Ma a gazdasági fejlesztések nyomása alatt számuk azonban folyamatosan csökken.

A folyók által nyújtott szolgáltatásokat gyakran alulbecsülik, vagy csak azután ismerik fel, miután már elvesztek. Pedig az egészséges vízfolyások sok országban a népesség élelmiszer-ellátásában jutnak döntő szerephez, máshol a folyók és ártereik az aszály és az árhullámok esetén nyújtanak megoldási lehetőségeket. A folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek megóvása szempontjából is kiemelkedő a jelentőségük, ez fajok és populációk ezreit érinti. Az elemzés világszinten mutat rá arra, hogy a még szabályozatlan folyók megőrzése és a gátépítések féken tartása a Föld egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

Helyre kell állítani a Tiszát - Kép: Pixabay

Európában sem rózsás a helyzet

A jelentésből kiderül, hogy Európában nincs 1000 km-nél hosszabb szabályozatlan vízfolyás. Magyarország és a Kárpát-medence folyói között sok olyat találunk, melyeken nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetjük őket szabályozatlannak. A folyószabályozások miatt a 19-20. században nagyon sok mellékágat és holtágat levágtak a folyókról, és több tízezer hektár ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre. Ezek a leszűkült árterek is rendkívüli élőhelyeknek és fajoknak nyújtanak otthont, a lakosság számára ivóvízforrást biztosítanak, a szabadidő eltöltésére és kikapcsolódásra pótolhatatlan lehetőséget nyújtanak.

Folyóink és ártereik megújuló képessége rendkívül nagy: Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a Tisza mentén vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva mellett. Folyóink értékeinek megóvása és helyreállítása tehát hatalmas felelősség. A WWF szerint ezt a felelősséget vállalni kell, és a lehetőségeket kihasználva hozzá kell látni a folyók helyreállításához, valamint a folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket fokozatosan el kell hagyni.