Tíz deka marhahúshoz 370 négyzetméternyi föld kell

Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet 119 ország mintegy 38 ezer farmjának és 1600 élelmiszer-feldolgozójának és kereskedőjének adatait megvizsgálva mérte fel, hogy a különböző termelési módszerek és a földrajzi elhelyezkedés milyen környezeti hatással van az elfogyasztott élelmiszerek mintegy 90 százalékát kitevő 40 élelmiszer előállításához. A szakemberek elemezték, hogyan hat ezen élelmiszerek előállítási folyamata a földhasználatra, az ivóvíz-felhasználásra, a vízszennyezésre, a légszennyezésre, és nagy különbségeket mutattak ki az ugyanazon terméket előállítók környezeti hatásai között.

A Science című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint a környezetre legnagyobb hatással lévő marhahústermelők 100 gramm fehérje előállításakor 105 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátanak ki és 370 négyzetméternyi földterületet használnak, ami 12-50-szer nagyobb, mint a környezetre kis hatású marhahústermelők. Utóbbiak viszont 36-szor több földterületet használnak és hatszor több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a zöldborsótermelők.

Kép: Pixabay

Az akvakultúra, amelyről azt feltételezték, hogy viszonylag alacsony szénlábnyoma van, több metánt és üvegházhatású gázt bocsáthat ki, mint egy kilogrammnyi élő marha. „Az élelmiszertermelésnek óriásiak a környezeti terhei, ám azok nem szükségszerű következményeik az ember szükségleteit tekintve. Jelentős mértékben csökkenthetők a termelés módozatainak megváltoztatásával és azzal, mit fogyasztunk” - magyarázta Joseph Poore, a tanulmány egyik szerzője.

A legnagyobb hatást az étrend megváltoztatásával lehetne elérni, nagyobb hatást, mint a hús és tejtermékek fenntartható gazdálkodással való előállításával. A növényi alapú étrend esetén a globális földhasználatot 76 százalékkal (3,1 milliárd hektárral) lehetne csökkenteni, a globális üvegházhatású gázkibocsátást pedig mintegy 73 százalékkal a földrajzi elhelyezkedéstől függően. Előbbi a trópusi erdőkre nehezedő nyomást csökkentené, és nagy földterületeket lehetne visszaadni a természetnek - tette hozzá a kutató.

Kétszer ennyit kell termelnünk 2050-re, hogy mindenkinek jusson
2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt. Még visszafogott gazdasági növekedés mellett is ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50 százalékkal nő. A FAO tanulmánya szerint lehetséges ennyit termelni, csak másképp kellene, mint ahogy most csináljuk.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo