Szörnyen környezetszennyező a romantika

A szerelmesek ünnepe környezetvédelmi szempontból minden, csak nem romantikus. Minden ünnep rengeteg szemetet termel, de a szerelmesek napja különösen. Még a sok rózsa is árt a környezetnek.

Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

A karácsony után a szerelmesek napja okozza a legnagyobb hulladékmennyiséget az évben. Az ajándékok önmagukban, illetve azoknak csomagolóanyagai jelentősen terhelik a környezetünket, ezért ebben az időszakban még fontosabb, hogy amikor csak tehetjük, szelektíven gyűjtsük a hulladékot.

Nem titok, hogy az ünnepek – és nagy általánosságban az ajándékok – rengeteg szemetet termelnek: műanyag dobozok, étel- és italmaradékok, csomagolópapírok, masnik stb. Nem is gondolnánk, mekkora terhet jelent ez a környezetünknek: a GD Environmental számszerűsítette a Valentin-napi ajándékozást. Az angol vállalat korábbi kutatásából kiderül, hogy az angolok 180 millió rózsát dobnak ki a szemétbe a Bálint-napot követően, valamint több mint 36 millió szívecske alakú csokisdoboz és közel 24 millió köszöntőkártya végzi a szemétben.

Kép: Pexels

Mi magunk azonban romantikus ünnep után a környezetünk felé is kifejezhetjük törődésünket: ha már a kapott ajándékok csomagolóanyag-mennyiségére nem volt ráhatásunk, a csomagolóanyagokból, amit lehet, használjunk fel újra. Amit pedig mi magunk már nem tudunk használni, de újrahasznosítható, azt gyűjtsük szelektíven. A helyes kuka használata hozzájárul a hulladéklerakókra kerülő szemét mennyiségének csökkentéséhez, és biztosítja az értékes nyersanyagok újrahasznosítását.

Csak kamuzzuk a szelektív gyűjtést
Magyarországon 2015-ben 2,2 millió tonna lakossági hulladék keletkezett, aminek mindössze a 10 százalékát gyűjtötték szelektíven. Bár sokan állítják, hogy figyelnek erre, valójában elég rosszul állunk.
Nem is gondolnánk, de a hatalmas rózsamennyiségek is rossz hatással vannak környezetünkre. A februári fagyos napok nem kedveznek a virágzásnak, éppen ezért importálni kell a rózsákat meleg helyekről, aminek szállítása nem mondható környezetkímélőnek. Azonban, hogy mégis pozitív kimenetele legyen a dolognak, az elszáradt virágokat dobjuk a zöldhulladék-zsákba. Így ahelyett, hogy elégetnék, vagy lerakóra kerülne, komposztálás után újra visszakerül a természetes körforgásba.

„Magyarországon évente több mint kétmillió tonna lakossági hulladék keletkezik, és a magyarok a hulladéknak mindössze a 10 százalékát gyűjtik szelektíven. A szelektíven gyűjthető hulladék legnagyobb részét az élelmiszer és a fogyasztási cikkek csomagolóanyagai teszik ki. Kis odafigyeléssel mindenki hozzájárulhat a környezetünk kíméléséhez. Valentin-nap után például a papírból készült csokisdobozokat dobjuk a szelektív kukába, így ezek a papírgyárakba alapanyagként újrahasznosításra kerülnek” – nyilatkozta a téma szakértője, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója, Miklós Zsolt.

Véleményvezér

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút 

Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.
Romániának semmi baja az ukránokkal

Romániának semmi baja az ukránokkal 

Románia nagy üzleteket köt Ukrajnával.
A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca

A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca 

Halálos járvány pusztít a magyar szőlőkben.
Kétpártrendszer felé halad az ország

Kétpártrendszer felé halad az ország 

Politikatörténeti különlegesség előtt áll Magyarország.
Sorban állás az ukránok drónjaiért

Sorban állás az ukránok drónjaiért 

Most már Ukrajna segíti Irán ellen az USA-t.
Alulértékelte az USA Irán drónseregét

Alulértékelte az USA Irán drónseregét 

Több amerikai katona halálával számolnak az USA-ban az iráni drónok miatt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo