Körforgásos gazdaság: ez lesz a fenntarthatóság fősodra

Az üzleti szféra zöldülése eddig elsősorban az üvegházgázemisszió csökkentésére irányult. Az új korszellem azonban már a legkülönfélébb szennyező anyagok környezetbe bocsátásának megelőzésére irányul. Hogyan lehet úgy termelni és fogyasztani, hogy a cégek, városok és kormányok megoldják a minden keletkező hulladék újrafeldolgozását?

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A lineáris, tehát egyirányú, egyenes vonalú gazdaság az, amikor termelünk, fogyasztunk és minden felesleges anyagot kihajítunk. Az pedig a szeméttelepen végzi. Ez a take-make-waste sorrendisége, amikor elvesszük a természetből az alapanyagot, belőle terméket hozunk létre, majd fogyasztáskor (sőt már gyártásakor) is fékezetlenül szennyezünk.

Zéró hulladék

A körforgásos gazdaság pedig az, amikor a termelésből és fogyasztásból visszamaradó felesleget, akárcsak a megunt terméket és a hulladékot újrahasznosítjuk, ahelyett, hogy az ökoszisztémákat szennyeznénk velük. A körforgásos gazdaságot két másik kifejezéssel is szokták illetni: az egyik a bölcsőtől-sírig (cradle-to-grave) sémát felváltó cradle-to-cradle (bölcsőtől-bölcsőig) ciklus, vagyis amikor mindig újjászületik az anyag, újra felhasználásra kerül.

A másik jelszó a "zárt körök" (closed loops), azaz a gazdaság anyagáramlásából szinte semmi nem kerül ki feleslegesen, hanem ciklikusan újabb és újabb funkciót kap (például a fémet újrahasznosítják, az eldobott ruhából kivonnak szálakat, rostokat és újrafeldolgozzák stb.).

A "zero waste" (zéró hulladék) alapelve reneszánszát éli. A cégek és az önkormányzatok felismerték, hogy olyan szintű és mértékű a lakosság környezetszennyezése, hogy nemcsak a légkör szén-dioxidkoncentrációjával kell csak foglalkozni.

Megszületett az első egész estét betöltő dokumentumfilm a körforgásos gazdaság történetéről és lényegéről, Closing the Loop címmel, melyet a Föld napján, április 22-én mutattak be.

Cégdémonizálás helyett cégfejlesztés

"Miután éveken át dolgoztam a fenntarthatóság ügyéért, meg vagyok győződve róla, hogy egy forradalom küszöbén vagyunk, ami nem kisebb, mint annak idején az ipari forradalom volt. Véget ért a félelemkeltés és a vállalatok demonizálásának ideje", nyilatkozta a Sustainable Brands-nek Dr. Wayne Visser, a film társproducere, aki 28 könyvet írt már zöld témákban és Paul Hawken gondolatain nevelődött.

Kép:sxc

A zöld gondolatiság eddig főleg arról szólt, hogy a környezetszennyezés és az üvegházgázemisszió káros hatásait tudatosították a közvéleményben. Mára az emberek nagy része belátta, hogy a klímaváltozás valóság. Ezért már arra kell koncentrálni, hogy miként lehet minden téren csökkenteni a környezeti terhelést, nemcsak a légszennyezésben.

"Alapvető, hogy nem tudjuk a végtelenségig folytatni a gazdasági növekedést egy véges bolygón", hangsúlyozza Visser. "Másrészt a növekedés nemcsak kiutat jelent a szegénységből, hanem inspirációt is minden társadalom számára, szegénynek és gazdagnak egyaránt."

"Amikor beismerjük a növekedés iránti függőségünket, valószínűtlen, hogy a politikusok, az üzletemberek vagy a fogyasztók többsége törekedni fog a zérus növekedésre vagy a gazdaság csökkentésére, mind politikai, mind gazdasági és pszichológiai okokból. A körforgásos gazdaság, melynek célja a gazdasági növekedés és az ökológiai lábnyom szétválasztása, az egyetlen logikus útnak mutatkozik, amellyel elejét vehetjük az önpusztító életvitelünknek".

A körforgásos gazdaság tehát eszköz lehet arra, hogy megőrizzük a növekedéselvet, és közben mégiscsak csökkenteni tudjuk az ökológiai lábnyomunkat - a cégek, a termékek, a termelési folyamatok és az egyének ökológiai lábnyomát. Mindezt az újrahasznosítással.

Kép:Wikipedia

Komposztuniverzum és azon túl

A szóban forgó dokumentumfilmben a következő pozitív példákat ismertetik az alkotók:

  • Barloworld – ipari konglomerátum Dél-Afrikában, melynek a második legnagyobb Caterpillar-eszközöket újrahasznosító üzeme van a világon. (A Caterpillar ipari járműveket, markológépeket stb. gyárt.)
  • Dutch AWEARness – Ez a holland cég olyan munkaruhákat és öltönyöket készít, melyek anyagát legalább nyolcszor lehet újrahasznosítani.
  • Interface – Ez az amerikai szőnyeggyártó a Mission Zero-stratégia jegyében 2020-ra minden negatív környezeti tehertételét eltörli (és/vagy ellentételezi pozitív környezeti hatással).
  • Novamont – Olasz bioplasztikot gyártó cég, mely a komposztálható Lavazza kávés pohár előállítója.
  • REDISA – Dél-Afrikai autógumikat újrahasznosító üzem.
  • Quito City – Település, mely a TetraPak csomagolást más, értékesebb, hasznosabb funkcióval használja újra (ez az upcycling, vagyis az értéknövelt újrahasznosítás). A helyi autógyár is zéró-hulladék outputtal dolgozik.
A filmben egyébként megszólalnak a davosi World Economic Forum, a Cambridge és Harvard University, valamint a Marks & Spencer és a The Body Shop munkatársai is. A film előzetese itt tekinthető meg.

(Sustainable Brands)

Véleményvezér

A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo