Habár Magyarországon az átlagosnál mintha csapadékosabb lenne a július, az északi félteke más területein évtizedek óta nem tapasztalt kánikulát élnek meg az emberek. Hosszan tartó intenzív hőhullám uralja Észak-Amerikát, az Északi-sarki térségét, Észak-Európát és Afrika északi részét, megdöntve számos időjárási rekordot. Több mint 50 erdőtűz - egy tucatnyi az Északi-sarkkörön belül - csapott fel Svédországban a hét végéig a hetek óta tartó rendkívüli meleg és a szárazság miatt.  Észak-Afrikában, a Szahara szélén lévő Ouargla meteorológiai állomáson 51,3 Celsius-fok meleget mértek, ami a térség minden idők legmelegebb hőmérséklete. Japánban a két héttel ezelőtti rendkívüli esőzések után fellépő forróság, napok óta több mint 40 Celsius-fok feletti hőmérséklettel mintegy 30 ember halálát okozta, és több ezren kényszerültek a hőséggel kapcsolatos kórházi ellátásra - hívta fel a figyelmet a Magyar Távirati Iroda.

A kanadai fővárosban immár harmadik hete meghaladta a hőmérséklet a 30 Celsius-fokot, szemben a tavalyi nyárral, amikor kilenc ilyen napot regisztráltak. Tucatnyian haltak meg a hőség miatt, a montreali halottasház megtelt. Illetékesek szerint először fordul elő, hogy a hőség ennyi áldozatot szed.

Viharfelhõ Nagykanizsa közelében 2018. július 21-én.
MTI Fotó: Varga György

A tudósok többsége számos tényezővel magyarázza a rendkívüli hőséget, a legnyilvánvalóbb szerintük a globális felmelegedés.

„Nehéz nem arra gondolni, hogy a klímaváltozás szerepet játszik abban, ami jelenleg a bolygón történik. Szembeszökő szélsőségességeket jegyeztek fel az elmúlt hetekben. De nem szabad túlhangsúlyozni a klímaváltozást, vannak más tényezők is, amelyek hatással vannak” - mondta Dann Mitchell, a bristoli Egyetem kutatója.

Ezek egyike a magas légköri nagysebességű széláramlás az Atlanti-óceán fölött, a Föld felszíne fölött öt-hét kilométerre kelet-nyugati irányú széláramlás irányítja bolygónk időjárást. Amikor gyenge, akkor nyugodt, csendes napokat eredményez. „A széláramlás jelenleg szélsőségesen gyenge, aminek eredményeként magasnyomású rendszer alakult ki hosszú időre ugyanazon térség fölött” - magyarázta Mitchell.

Másik tényező az Atlanti-óceán felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja néven ismert jelenség, amely az egész északi-féltekére hatással van, a jelenséget a légkör-óceán kapcsolatrendszerében megvalósuló egymás közötti kölcsönhatás eredményezi. „A helyzet olyan, mint 1976-ban, amikor hasonló volt az óceán hőmérséklete az Atlanti-óceánon és a változatlan széláramlás hosszú időre nagy területen magas nyomást idézett elő” - mondta Adam Scaife professzor a brit meteorológiai szolgálattól. „Természetesen, az az év volt az egyik legszárazabb, legmelegebb nyár az Egyesült Királyság történetében a 20. században” - tette hozzá.

A Kelet-Angliai Egyetem klimatológiai kutatórészlegének igazgatója, Tim Osborn professzor szerint van azonban egy lényeges különbség 1976 és napjaink között. „Ma nagyon különbözően működnek ezek a hatások. 1976 óta több évtizedes a globális felmelegedés a növekvő szén-dioxid-kibocsátás miatt, ami jelentősen emelte a globális hőmérsékleti alapvonalat” - hangsúlyozta.  Ennek eredményeként például a széláramlás gyengülésének jóval erősebb a hatása, mint 40 éve volt.

Viharfelhõk Debrecen közelében Kép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A magyar időjárás: mint a monszun

Június 10-én még sohasem mértek akkora csapadékot Magyarországon a Bükkben: Bánkúton a hétfő reggeli mérés alapján 24 óra alatt 173 mm zúdult le. Vasárnap délután a hegyvidéken kialakult heves zivatarban is hullhatott néhol 50 mm-nél nagyobb csapadék, majd az éjszakai, órákon át tartó felhőszakadásból 100 mm-nél is több eső esett a Bükk egyes részein – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Ekkora vízmennyiség még a Bükkben is átlagosan két nyári hónap alatt esik le, az Alföldön ez három havi átlagos csapadékmennyiségnek felel meg. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisának jelenlegi állapota alapján 1901 óta Magyarországon ez a 8. legnagyobb napi csapadékösszeg; az abszolút rekorder Gyömrő, ahol 1963. szeptember 8-án 202.7 mm hullott.

Magyarország szinoptikus-klimatológiai sajátosságai szerint egyáltalán nem jellemző ekkora napi csapadék, általában tíz-húszévente fordul elő ilyen mennyiség. A világon főleg a trópusi monszun éghajlatú területeken jelentkezik a nyári félévben, a fülledt, meleg óceánparti vidékeken és a Himalája déli lejtőin.

A tavasz is szokatlan volt

2018 tavasza a megszokottnál melegebb és átlagos csapadékú volt. Hőmérséklet szempontjából a március átlag alatt, az április és a május viszont a normálérték felett alakult. Az április a legmelegebbnek, míg a május a 3. legmelegebbnek adódott a mérések 1901-es kezdete óta.

Ez utóbbi csupán 0,1 fokkal maradt el a legmelegebb középhőmérsékletű májustól, amely 2003-ban volt. Összességében a 3. legmelegebb tavasz múlt el. A csapadékviszonyokat tekintve az egyes hónapok változatos képet mutattak. Míg a március csapadékosabb volt a szokásosnál, addig májusban, de leginkább áprilisban jelentős csapadékhiány mutatkozott. A március a 3. legcsapadékosabbnak, míg az április a 6. legszárazabbnak adódott 1901 óta.