Első alkalommal készült globális felmérés a pollen és a klímaváltozás témakörében. A tudományos cikk első szerzője Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus, nemzetközi szaktekintély a pollenkutatás témakörében, a második szerző pedig Prof. Dr. Makra László, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának oktatója, aki mintegy 3 évtizede foglalkozik a klíma és pollen kapcsolatrendszer vizsgálatával. A cikket néhány hete publikálta a tekintélyes, egyébként orvosi témákkal foglalkozó Lancet Planetary Health.

– Alapvetően a célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, miként változik az allergén pollenek koncentrációja és előfordulásuk tartama, s ez milyen kapcsolatban van az allergiás megbetegedések gyakoriságával. Megállapítottuk, hogy a hőmérsékleti maximumok és minimumok éves együttes növekedése szoros kapcsolatot mutat a szezonális pollentermelés százalékos növekedésével. Továbbá az is világossá vált a mérési adatok elemzése során, hogy a fagymentes napok számának növekedésével meghosszabbodik a pollenszezon, és növekszik a pollenkoncentráció is – magyarázta a kutatás lényegét Prof. Dr. Makra László.

Kép: Pixabay

Kutatótársával 3 kontinens összesen 17 aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat. A kritériumrendszert már a kutatási program elején kialakították, és ehhez szigorúan tartották magukat: egyrészt szempont volt, hogy olyan pollenmérő állomás adataival dolgozzanak, amely legalább 20 évre visszamenőleg rendelkezik adatsorral, a másik elvárás az volt, hogy a mérések időtartama alatt az állomást ne helyezzék át, vagyis hogy a mérések azonos helyen történjenek.

– Ezenkívül az is fontos volt, hogy az adott állomáson a méréseket ne egy konkrét kezdeti, illetve záró időpontban kezdjék és fejezzék be, hanem a pollenszezon aktivitásához igazodjon a mérési időszak. Szintén a kritériumrendszer része volt, hogy ne csak egy vagy néhány pollenfajtát mérjenek, hanem lehetőség szerint az adott helyre jellemző növényegyütteseket magába foglaló összes pollenfajtát – tette hozzá a szegedi egyetem professzora.

– A munkánk jelentőségét mutatja, hogy ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabbodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján. Továbbá a nemzetközi szakirodalomban ez az első cikk, amely nem egyetlen pollenfajtát vagy fajták egy csoportját vizsgálta, hanem az adott állomáson mért összes pollenfajta összegzett évi számait veti össze hőmérséklettel kapcsolatos meteorológiai paraméterekkel, mint a hőmérsékleti minimum és maximum, a fagymentes napok száma s a foknapok, és ezek összefüggéseit vizsgálja.

A Szegedi Tudományegyetem professzora hozzátette: a nemzetközi szakirodalomban ez az első olyan, a témakört globálisan felölelő kutatás, amelyből arra lehet következtetni, hogy a hosszabb pollenszezon és a megnövekedett évi pollenkoncentráció hatására globálisan nő a pollenérzékenység és az allergiás megbetegedések száma.

– Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy bolygónk klímájának melegedése komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Valószínűsíthető, hogy a közeljövőben fokozatosan emelkedni fog globálisan a pollenérzékenyek száma. Ennek egyik oka a környezetünkben egyre széleskörűbben alkalmazott kémiai anyagok mennyisége, a másik pedig az, hogy a globális felmelegedés révén az allergén növények élőhelyei észak felé kiterjednek. A hosszabbá váló pollenszezon szintén az allergiás megbetegedések számának a növekedését vonja maga után. Mindezeket tehát a kutatás során vizsgált adatok támasztják alá. A kumulatív pollenkoncentráció évi átlagos százalékos változása az Egyesült Államokban volt a legnagyobb: 12 százalékkal Fairbanksben és 11,5 százalékkal Minneapolisban. Mindkét esetben növekedést mutattak ki. Szintén ilyen magas növekedést regisztráltak Görögországban: Thessalonikiben 11,2 százalékot.

Magyarországon az 1960-as évek végétől mérik a pollenkoncentrációt: először 1968-ban történt mobil mérőeszközzel pollenmérés, amelyet Simoncsics Pál, a szegedi egyetem Növénytani Tanszékének biológusa végzett munkatársaival, s az ezek alapján készült cikkeiket 1970-ben jelentették meg. Az első állandó aerobiológiai állomást 1989-ben állították fel a szegedi egyetem bölcsészettudományi kara Egyetem utcai épületének tetején. Ez volt Magyarországon az első pollenmérő állomás.