Előfordul, hogy egy cég több önkormányzat illetékességi területén végez tevékenységet. Ilyenkor a helyi iparűzési adót meg kell osztani a telephelyek és a székhely önkormányzatai között. A cél, hogy minden fél olyan mértékben részesüljön egy adott cég adóforintjaiból, amilyen mértékben az adott vállalat az önkormányzat területén gazdasági tevékenységet folytat.
Otthonból telephely
„A mostani helyzetben sokan nem számolnak azzal, hogy az otthonról végzett munka bizonyos esetekben telephelyet keletkeztet” – hívta fel a figyelmet dr. Séra Gergely, az EY adóperes szakértője.Egy konkrét ügyben a Kúria megállapította, hogy az ügyvezető otthonából végzett banki műveletek és a postai levelezés már olyan tevékenységnek minősülnek, amelyek megalapozzák a telephellyé válást. Egy másik esetben kimondta, hogy a külső helyszínen foglalkoztatott egyetlen adminisztrátor munkavégzése is tartós üzleti tevékenységnek minősül, és ezzel adókötelezettséget is jelent.
„Tegyük fel, hogy egy budapesti cég pénzügyi vezetője vidéken lakik és a koronavírus miatt onnan is dolgozik. Elektronikus úton írja alá a szerződéseket, kezeli a cég bankszámláját és minden céges ügyet otthonról intéz. Ebben az esetben már felmerülhet, hogy a vidéki településen vajon van-e telephelye a fővárosi vállalatnak” – mutatott rá dr. Bajusz Dániel, az EY adóperes jogásza.Bírság lehet a vége
Ennek azért van jelentősége, mert a telephely árbevétele után a társaságnak HIPA fizetési kötelezettsége van az illetékes önkormányzatnál. Ez azt jelenti, hogy a távmunkában végzett tevékenység után származó árbevételt nem a szokásos helyen kell majd bevallani és befizetni, hanem a home office szerinti önkormányzatnál. Ennek elmaradása esetén az ellenőrzést végző önkormányzat adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot állapíthat meg.
„Ilyen esetben lényegtelen, hogy a vállalkozás Budapesten a teljes bevétele után befizetett-e helyi iparűzési adót, mert a hiányt, a bírságot és a késedelmi pótlékot ettől függetlenül megállapíthatja az adóhatóság” – emelte ki dr. Séra Gergely.A nemzetközi adózásban már van rá példa, hogy az otthoni munkavégzés anomáliáit felismerve speciális megállapodások születtek a járvány idejére. Franciaország, Németország, Belgium és Svájc például kötött már olyan megállapodást, amelyben a fentihez hasonló problémát nemzetközi szinten rendezik.
Magyarországon egyelőre nem született olyan, áthidaló megoldás a helyzet kezelésére, ami csökkentheti a vállalatok adminisztrációs terheit. A társaságoknak így mindenképpen figyelmet kell fordítaniuk a megváltozott körülményekre. Az otthoni munkavégzést alkalmazó cégeknek érdemes lehet szakemberrel egyeztetni, hogy elkerüljék az esetleges adóellenőrzés során megállapítható adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságot.
Bejárunk dolgozni
A GKI Zrt. szeptemberben felmérést végzett a hazai vállalkozások körében a hazai foglalkoztatási helyzetről. A kérdésekre 820 vállalat válaszolt, a felmérés nem terjedt ki a multinacionális nagyvállalatokra. Az 5 fő feletti vállalkozásoknál a júniushoz képest kissé csökkent az alkalmazottak száma (-1,4%), az 5 fő alattiaknál viszont jelentős, 11 százalék növekedésről számoltak be a cégek. 2020 szeptemberében összeségében 4 százalékkal kevesebben álltak alkalmazásban, mint egy évvel korábban. Ez összhangban van a KSH alkalmazásban állókról szóló statisztikájával (mely azonban nem tartalmazza az öt főnél kisebb cégeket).
A felmérés szerint az alkalmazottak túlnyomó többsége teljes állásban dolgozik és bejár munkahelyére (közel 90%). Részmunkaidőben foglalkoztatott az alkalmazottak 7 százaléka, a távmunkások aránya 3 százalék körüli. Minden egyéb foglalkoztatási forma (állásidő, fizetett vagy fizetés nélküli kényszerszabadság) aránya minimális.
A vállalat székhelyét tekintve kiugróan magas a részmunkaidőben alkalmazottak aránya Zala, Tolna és Hajdú-Bihar megyében, ellenben átlag alatti, Győr-Moson-Sopron, Vas és Somogy megyében.
A távmunkások aránya Budapesten és Pest megyében a legnagyobb, az összes, távmunkában dolgozók fele budapesti vagy Pest megyei székhelyű cégnél dolgozik. Szintén magas a távmunkában dolgozók aránya Hajdú-Bihar megyében (5,4%), nagyon alacsony az arányuk ugyanakkor Somogy, Békés, Győr-Moson-Sopron, Zala és Heves megyében (0,4-0,9%).
