Mivel a végrehajtási eljárás sok esetben olyan döntésen vagy okiraton alapul, amelyet megelőző eljárásban az adósnak már volt lehetősége előadni a követeléssel szembeni ellenvetéseit (pl. peres eljárás, fizetési meghagyás),már jóval szűkebb lehetőségek állnak az adós rendelkezésére, hogy a tartozását vitássá tegye. Kivétel ez alól például a közjegyzői okiratba foglalt követelés végrehajtása, amikor alapesetben nem kerül sor bírósági eljárásra. A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyást viszont van lehetőség vitatni ellentmondás formájában. A már jogerős fizetési meghagyással szemben viszont rendszerint nem lehet élni ellentmondással. Egy kivétel mégis van ez alól, nézzük meg most ezt.
A fizetési meghagyásos eljárás egy olyan közjegyzői eljárás, amelyben a közjegyző egy olyan okiratot (fizetési meghagyást) bocsát ki, amely tartalmazza a követelés jogosultjának és kötelezettjének adatait, valamint a követelést beazonosító adatokat (összeg, ill. a tartozás oka). A fizetési meghagyást pénzkövetelések esetén lehet igénybe venni, 400 millió forintos felső határig.
A fizetési meghagyást a közjegyző a kötelezettnek kézbesíti, aki – ha nem ért egyet a meghagyásban foglalt követeléssel – a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellentmondással élhet. Ellenmondás esetén az eljárás perré alakul, ahol a jogosultnak kell bizonyítani követelése megalapozottságát. Ha viszont a kötelezett a fizetési meghagyásban foglaltakat nem vitatja (nem terjeszt elő ellenmondást) vagy elismeri, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A jogerős fizetési meghagyás pedig lényegében ugyanolyan, mint a jogerős bírósági ítélet, azaz ennek alapján végrehajtás indítható az adóssal szemben.
A kézbesítési vélelem
Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik, ha a közjegyző által kiküldött fizetési meghagyást a címzett nem veszi át. Ilyen esetben az úgynevezett kézbesítési vélelem szabályai irányadóak. Eszerint ha kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át („nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a közjegyzőhöz), a fizetési meghagyást - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Nem kereste jelzéssel akkor küldi vissza a posta a levelet a feladónak, ha a címzettet a megjelölt címen megtalálta és a küldeményről értesítőt hagyott, azonban a címzett a levelet nem vette fel a postán. Ha a címzett az átvételt megtagadta, akkor az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.
A kézbesítési vélelem szabályai miatt tehát nem megoldás, ha valaki nem veszi át a fizetési meghagyást tartalmazó levelet, mivel a kézbesítés vélelmezett időpontjáról ekkor is elindul az ellentmondásra nyitva álló 15 napos határidő.
Vélelmezett kézbesítés esetén a címzett a kézbesítési vélelmet megdöntheti. Erre akkor van lehetőség, ha a küldeményt önhibáján kívüli okból nem vehette át. Ilyen önhibán kívüli ok például, ha a kézbesítés nem felelt meg a postai kézbesítés szabályainak, vagy a címzettet kórházban kezelték, ezért nem értesült a küldeményről. Ha a kézbesítési vélelmet a címzett megdönti, akkor a közjegyző megismétli a kézbesítést, és akkor az ismételten kiküldött fizetési meghagyás ellen ismét van lehetőség ellentmondással élni. (Részletesebben itt olvashat erről.)
Rendkívüli ellentmondás végrehajtás során
Előfordulhat, hogy kézbesítési vélelmet nem tudja megdönteni a kötelezett, mivel nem állt fenn olyan önhibáján kívüli ok, amely miatt a fizetés meghagyást nem vette át. Az is lehet, hogy ilyen kérelemmel a kötelezett egyáltalán nem él.
Vajon ebben az esetben már nincs is más lehetősége, mint kifizetni a követelt összeget? Nem így van, mivel a törvény még ad egy utolsó lehetőséget. Az adós a végrehajtás során rendkívüli ellentmondást terjeszthet elő a közjegyzőnél. Erre a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül van lehetősége. A végrehajtandó okirat alatt ebben az esetben rendszerint a végrehajtó által megküldött végrehajtási lapot kell érteni. Fontos, hogy rendkívüli ellentmondásra csak akkor van lehetőség, ha a kötelezett a fizetési meghagyást nem vette át. Ha átvette, de nem élt ellenmondással, akkor rendkívüli ellenmondással már nem élhet.
Azonban a rendkívüli ellenmondásnak ára van. Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg ugyanis a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni, és a megfizetés tényét a közjegyzőnél okirattal igazolni. A jogosult által előlegezett végrehajtási költség jelentős összeg is lehet, ha a követelés nagyobb összegű-
Ha a kötelezett a költségek megfizetését nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. Utóbbi esetben az ellenmondás következtében az eljárás perré alakul.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis & Szabó Ügyvédi Iroda
