Több mint százszorosára nőhet az e-kereskedelemhez kapcsolódó vámeljárások száma Magyarországon, miután egy európai uniós rendelet értelmében 2021-től az unión kívüli országokból érkező, kis értékű csomagok után is adófizetési kötelezettség keletkezik. A jogszabály hatálybalépését követően csak a NAV Reptéri Igazgatóságán a jelenlegi évi 300 ezres vámesetszám mellett várhatóan 40 millió darab új vámeljárás is megjelenik majd, aminek gyors és hatékony kezelésére a folyamatban résztvevő logisztikai szereplők és a vámszakma jelenleg nincs felkészülve. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) és a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ) szerint elengedhetetlen az áruimport-folyamat újragondolása, valamint ennek megfelelő szabályozói környezet és komplex informatikai rendszerek mielőbbi megteremtése. Ennek hiányában ugyanis a határidőt követően állandósulhatnak a szállítási csúszások, csomagok tízezrei nem fognak időben megérkezni a megrendelőkhöz.

Kép: Pixabay

Ha valaki az Európai Unión kívülről rendel terméket, akkor jelenleg 22 euró érték alatt nem kell vámot és általános forgalmi adót fizetnie. Mindez sok visszaélésre adott lehetőséget, a távol-keleti online áruházak előszeretettel trükköztek azzal, hogy ennél kisebb összeget tüntetnek fel a csomagon, függetlenül attól, hogy mekkora értékű árucikk volt az adott küldeményben – jelentős bevételkiesést okozva ezzel az EU-nak és a tagállamoknak egyaránt. Egy 2021. január elsején hatályba lépő európai uniós jogszabály első körben megszünteti ezen kis értékű küldemények adómentességét, ami jelentős kihívás elé állítja az áruimport folyamatában résztvevőket – elsősorban az adóhatóságot és a vámügynöki szolgáltatást végző logisztikai szereplőket.

Az e-kereskedelemhez kapcsolódóan jelenleg évi mintegy 300 ezer darab vámkezelési eljárás zajlik. A kis értékű postai küldeményeknél eddig csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeztek, nem volt szükség ezek esetében adó- és vám kivetésére. A jogszabályváltozást és a postai csomagok forgalmának évi 20-25 százalékos növekedését is figyelembe véve, 2021 január elsejétől a meglévő vámeljárási esetszám mellett, várhatóan további évi több mint 40 millió vámeljárás várható. A légi úton érkező árumennyiség növekvő volumenét jól érzékelteti, hogy 2015 és 2018 decembere között 91,5 ezer tonnáról 146 ezer tonnára nőtt a Budapest Airport cargoforgalma.

„A vámeljárások esetszámának ilyen mértékű növekedése – a jelenlegi szakemberállományt és informatikai rendszereket figyelembe véve – lényegében megoldhatatlan feladat elé állítja az áruimport folyamat szereplőit” – véli Fülöp Zsolt. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke szerint mielőbbi átfogó informatikai fejlesztésre és a szabályozási környezet átgondolására lenne szükség, minthogy az új rendszereket még az éles üzem előtt – 2020 végig – egy kiemelten forgalmas időszakban le is kellene tesztelni. Ennek hiányában lelassulhat a csomaglogisztika, állandósulhatnak a szállítási csúszások, a küldemények hetekkel, hónapokkal később kerülhetnek majd a megrendelőkhöz. A lassuló folyamatok Magyarország piaci pozícióit is jelentősen veszélyeztethetik, elsősorban az e-kereskedelemben résztvevő logisztikai szereplők eshetnek el megrendelésektől – hangsúlyozza a szövetség elnöke.

Az MVSZ és az MLSZKSZ többféle, a helyzetet rendszerszinten orvosló megoldáson dolgozik. A szövetségek szerint többek között elengedhetetlen az előzetes vámkezelés gyakorlatának általánossá tétele, azaz, hogy az áruk vámügyi kezeléséhez szükséges információk már akkor beérkezzenek a vámügyi szolgáltatást végző logisztikai szereplőkhöz, valamint a magyar adó- és vámhatósághoz, amikor a küldemények külföldről elindulnak Magyarország felé. Ezt a gyakorlatot alkalmazzák már most is azok nagy logisztikai integrátor cégek, amelyek a világ egyik pontjáról a másikra akár 24 órán belül is vállalják a küldemények kiszállítását.

Sipos László Péter, az MVSZ elnöke, valamint Fülöp Zsolt szerint az uniós rendelet hatályba lépése, illetve az e-kereskedelem dinamikus növekedése nemcsak kihívást, hanem lehetőséget és több tízmilliárd forintban mérhető költségvetési és gazdasági bevételt is jelenthet a magyar állam, valamint a logisztikai szereplők számára. Ezért is fontos a mielőbb felkészülés az új helyzetre, akár az uniós jogszabályok módosításával is. A probléma megoldásához a hatóság, az adó- és vámszakmai szereplők és a logisztikai szolgáltatók mielőbbi összefogására lenne szükség. Az MLSZKSZ az MVSZ-szel együttműködve már elindított egy munkacsoportot, hogy feltárják a beavatkozási pontokat és körüljárják a megoldási lehetőségeket. A két szövetség, a jogszabályok esetleges módosítása, illetve a gyakorlati végrehajtás és végre-hajthatóság kidolgozása kapcsán felajánlja szakmai együttműködését a Pénzügyminisztérium, illetve a Nemzeti Adó-és Vámhivatal számára.