Mennyi bérre van pénz?

A válságállóságot elsőként az alapján vizsgálta a Via Credit, hogy a beszámoló adatai szerinti havi átlagos bérköltségekre (járulékkal együtt) hány havi fedezetet ad a cégek pénzeszközállománya. Azaz, bevétel és egyéb költség nélkül hány havi bért tudnak kifizetni a vállalatok, ha nincs más bevételük, de kiadásuk sem.

„A teljes 30 ezres mintán azt látjuk, hogy a vállalatok átlagosan 55 főt alkalmaznak, így összesen 1,67 millió embernek adtak munkát. Havonta 312 ezer Ft-ot költöttek egy főre, bérekre és járulékokra. A cégek felének (15 ezer) van négy havi bér kifizetésre elegendő tartalék, feltételezve, hogy más költségük és bevételük sincs ebben az időszakban. A cégek negyedének (7 500) pedig alig egy hónapra elegendő a likviditása.” -mondta Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.

A Via Credit ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez egy elméleti érték, mert nem feltételezhető, hogy a cégeknek ne lenne egyéb felmerülő kiadása és bevétele, hitelkerete – a kritikus iparágat leszámítva, ahol ténylegesen előfordulhat a bevételek teljes elmaradása. A 30 ezer cégből kb. 13 ezer (43%-uk) az, melyeknek 3 hónapra elegendő a tartaléka. Számos kérdőjelet vet fel, hogy ki mire költi a tartalékokat, a bérek fedezetére használ-e vajon hitelkeretet.

Persze messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni, hiszen nem tudjuk a költségszerkezetet, valamint azt, hogy a COVID-19 járványból kifolyólag melyik vállalat bevétele hogyan változik.

Ki van a legnagyobb veszélyben?

A vizsgált mintán különböző csoportosítások szerint vizsgálta a Via Credit, hogy melyik csoportok lehetnek különösen veszélyeztetettek. Az elfogadott tény, hogy a vállalkozások egy részre komoly bajban lesz – de nagy valószínűséggel e vállalkozások egy része a válság nélkül is problémákba ütközött volna.

Számosságát tekintve a kisvállalatok vannak a legtöbben, közel 24 ezren. Iparági besorolás nélkül ezek fele 4 havi tartalékkal rendelkezik, de negyedüknek már nincs csak 40 napra tartaléka. 40 százalékuknak pedig 3 hónapnál kevesebb a tartaléka. A kisvállalati méretet ketté bontva 10-25 és 25-50 fő közötti részre tapasztalható, hogy ahol kevesebben dolgoznak, azok a vállalatok jobban állnak.

A középvállalatok - 5 ezer cég a vizsgálat alapján – fele részben rendelkeznek legalább 3 havi tartalékkal. Ugyan mérsékelten rosszabbul állnak, mint a kisvállalatok, de profibb a menedzsmentjük, hitelképesebb mutatókkal rendelkeznek, illetve valószínűleg diverzifikált az ügyfélkörük, így a működési kockázatuk alacsonyabb.

Az 1 300 nagyvállalat mutatója a leggyengébb, náluk a 2 havi tartalék sem jön össze átlagban. A nagyvállalatok több mint fele nem rendelkezik három havi tartalékkal, jelentős részük multinacionális vállalat, ahol a működésre az a jellemző, hogy az anyavállalat pont annyi pénzt tart a számlán, amennyi szükséges.  Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a multinacionális vállalatoknál az anyavállalat bármikor tud pénzt elhelyezni, ahogyan egy állami cégnél sem a bankszámlán lévő pillanatnyi egyenleg alapján hozna bárki döntést.