A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7%). A cégek csupán 8 százaléka kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására.
Az kevéssé meglepő, hogy a cégekre gyakorolt hatás erős kapcsolatot mutat azzal, hogy milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A kutatás eredményei szerint a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3%), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket.
Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7%), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3%), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6%) is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállítás és raktározás (12,9%), az egyéb lakossági szolgáltatások (8,9%), valamint a kereskedelem (7,6%) területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.
Az eltérő megélések megmutatkoznak abban is, hogy a kkv-knak várakozásaik szerint mennyiben fog eltérni a tervezettől a 2020-as árbevételük. Volt, aki mindössze a tervezett bevétel 30 százalékának megszerzésével kalkulál, más viszont arra készül, hogy duplázza, amit eredetileg tervezett. A várakozások összességében azonban nem drámaiak: a vállalkozások átlagosan a tervezett bevétel csupán kb. tizedének elvesztésével számolnak erre az évre.
Az ágazat természetesen hatással van a várakozásokra. Míg a járvány által csak kevéssé érintett mezőgazdaságban átlagosan alig 8 százalékos visszaesést várnak a cégek, a járványnak jobban kitett turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesésével számolnak átlagosan a vállalkozások. Ugyanakkor még az azonos ágazatokban aktív cégek várakozásai is akár jelentősen eltérnek a pontos tevékenységük, piacuk, működési modelljük függvényében.
Régiós szinten nincs jelentős különbség a várakozások között, ahogy örvendetes módon a különböző méretű kkv-k várakozásai sem térnek el lényegesen, vagyis a járvány hatásai a kisebb cégeket sem érintették jobban.
Bár statisztikailag is alátámasztható különbség – feltehetően a vállalkozók jövőre vonatkozó bizonytalansága következtében – nem mutatható ki, látható, hogy azok a cégek várják a legnagyobb visszaesést, amelyek a járvány előtt is hanyatlóként, vagy épp stagnálóként, esetleg átmenetileg hullámvölgyben levőként értékelték saját helyzetüket. Ezzel szemben a kiegyensúlyozottan növekedő, valamint dinamikusan növekvő vállalkozások a járvány ellenére is optimisták, és az átlaghoz közeli vagy annál kisebb visszaesést várnak.
A munkaerő megtartásán dolgoztak a kkv-k
A cégek több mint harmada (38,7%) nem élt munkaügyi intézkedéssel a járvány hatására. Legnagyobb arányban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek tudták elkerülni a beavatkozást (82,2%), ezt követi az építőipar szintén átlag feletti, 47,2 százalékos válasz aránnyal. Regionális eltérés is tapasztalható. Míg a vidéki régiókban a vállalkozások nagyjából fele (45,5-54,5%) nem tett semmit, addig Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet) alig több mint a cégek negyede (26,7%) nem lépett.
Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre, ott a legnagyobb arányban szabadságolás és munkaidő csökkentés mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó – a kkv-k alig 15 százalékában került sor.
Örvendetes tény, hogy az adatok alapján a cégek leépítés helyett nagyobb arányban a munkaerő megtartásán dolgoztak, inkább munkarend változtatással igyekeztek átvészelni a karantén időszakot.
A kkv-k kétharmada egyféle munkaügyi intézkedést alkalmazott ennek érdekében. Közel negyedük bevezette vagy kiterjesztette a távmunkát (6,9%), csökkentette a munkaidőt (8,2%), vagy szabadságra küldte a munkavállalóit (9,6%). A kkv-k alig több mint ötöde kényszerült egyszerre kétféle intézkedésre a járvány hatásainak mérséklése érdekében. A leggyakoribb intézkedéspár a csökkentett munkaidő és a szabadságolás együttes alkalmazása volt (7,6%). Ahol három intézkedés bevezetésére is szükség volt, ott is a munkaerőmegtartó intézkedések kombinációját alkalmazták a legtöbben – de ez mindössze 2,2% esetében fordult elő.
Tényleg mindenki home office-ba ment?
Szintén nem meglepő, hogy a kutatás eredményei szerint szignifikáns összefüggés van a távmunka alkalmazása és az ágazat között – hisz vannak olyan ágazatok és tevékenységek, ahol ez nehezebben, vagy egyáltalán nem megoldható. Bár valamennyi iparág esetében látható, hogy vannak munkakörök, amelyek esetében megoldható a távoli munkavégzés, és a cégek ezzel többé-kevésbé éltek is ezzel, meglepő módon az ilyen intézkedés bevezetésének említése még ott is csak 25%, ahol a legmagasabb arányban említik – az információ, kommunikáció területén.
Az is jól látható, hogy a nagyobb árbevételű cégek mérhetően nagyobb arányban vezettek be távmunkát. Míg a 1-4,9 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező kkv-k 18 százaléka használta ezt az intézkedést, az ennél alacsonyabb árbevételű cégeknek mindössze valamivel több, mint 5 százalék a élt vele. A fenti adat értelmezésénél azonban fontos látni, hogy a különböző árbevételű cégek ágazati megoszlása sem egyenletes, és a válság által leginkább érintett ágazatokban működő cégek árbevétele rendre kisebb.
Az eredményekből az is látható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket felkészültebben ért a válság – vagyis rendelkeztek válságkezelő tervvel – nagyobb arányban tudtak gördülékenyen reagálni. Esetükben 16% vezetett be távmunkát, míg azon cégeknél, amelyek nem rendelkeztek válságkezelő tervvel, az arány mindössze 6,3%.
„Az elmúlt években több kutatás is megmutatta, hogy a hazai kkv-szektor, miközben léteznek kitűnő példák, átlagosan nem fordít elegendő figyelmet a tudatos tervezésre. Ez igaz a vállalati működés minden területére, a stratégiára éppúgy, mint az egyes részfunkciókra (pénzügy, hr stb.) A professzionalizálódásnak ezen a szintjén érte kkv-kat a járvány okozta sokk. Nyilván a legjobbak sem tudnak pár hét alatt üzleti modellt váltani, új piacokat találni, ugyanakkor a koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások világosan mutatják a folyamatos fejlesztés és a kockázatokkal való szembenézés szükségességét” – mondta Dr. Radácsi László, a BGE stratégiai és innovációs rektorhelyettese.
Regionális eltérések is tisztán láthatók. A BGE reprezentatív kutatásának eredményei szerint kizárólag a közép-magyarországi valamint észak- és dél-alföldi régióban említették a távmunka bevezetését, szabadságolást a legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon (29,4%), de Nyugat- és a Közép-Dunántúlon is átlag feletti arányban (rendre 18,2 ill. 13,0%) alkalmaztak.
A krízishelyzet se vitte előre az innovációt
A vállalkozások túlnyomó többsége a járvány hatására a működésen szigorított egészségügyi szabályok bevezetésével (42,5%) változtatott, az egyéb bevezetett újítások említése drasztikusan alacsonyabb. A digitális ügyfélkiszolgálás relatív alacsony jelentőségét feltehetően az magyarázhatja, hogy számos nagy jelentőségű szektorban (mezőgazdaság, ipari termelés) kivitelezhetetlen. Mindenesetre jól láthatóan inkább a nagyvárosi cégek éltek ezzel a lehetőséggel. Az új beszállítók, partnerek, beszerzési utak szerepét a kényszer szülhette, amennyiben a cég máshonnan a szükséges készletet nem tudta beszerezni. Új szolgáltatást, terméket, vagy marketing eszközt 5,1%, említett, de az új fizetési módok bevezetése sem volt sokkal népszerűbb újítás. 40,9% semmit nem változtatott a működésén a járvány hatására – ezen vállalkozások aránya a cég méretének növekedésével párhuzamosan csökken.
A BGE Budapest LAB korábbi kutatása is megmutatta, hogy a magyar kkv-k nem járnak élen a tágan értelmezett innovációban. A 2017-es adatok szerint két év alatt a cégek egyharmada semmilyen innovációt nem hajtott végre sem a szervezet működésében, sem az elért piacok, vagy a termék-szolgáltatás fejlesztése területén. Bár a COVID-19-hez hasonló krízisek számos negatív hatásuk mellett motorjai lehetnek az ilyen típusú fejlődésnek, a magyar kkv-k esetében nem mérhető ilyen típusú innovatív változtatás.
Az egészségügyi szabályokon leginkább azok a cégek szigorítottak, amelyeknek alapműködésére a járvány nem volt hatással. A részleges leállásra kényszerülő vállalkozások esetében az átlagosnál alacsonyabb arányban történ ilyen típusú intézkedés. Azon vállalkozások, amelyek a járvány miatt teljes leállásra kényszerültek, az átlagos 40,7 százaléknál nagyobb arányban nem vezettek be semmilyen változtatást (56,1%), míg a részlegesen leállt cégek a vártnál nagyobb arányban tettek valamit – csak 36% azon cégek aránya közöttük, ahol semmilyen újítást nem vezettek be ezen időszak alatt. Ez azt jelentheti, hogy a teljes leállásra kényszerülő cégek „belenyugodtak” a helyzetükbe, míg a járványt megérző, de a működést fenntartó vállalkozások nyitottabbnak mutatkoztak az innovációra.
A felmérést a Budapesti Gazdasági Egyetem megbízásából a Scale Research végezte 2020. május 13. és május 26. között telefonos megkérdezéses módszerrel. A mintába azok a cégek kerülhettek, amelyek 2019-es árbevétele elérte az 50 millió forintot, de nem haladta meg a 14,9 milliárdot, valamint az alkalmazottak megkérdezéskori száma legfeljebb 249 fő volt. A minta régiók, árbevétel és alkalmazottak száma szerint reprezentálja a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat. Az interjúk során a kérdezőbiztosok a vállalkozások döntéshozóját, azaz tulajdonosát, ügyvezetőjét, illetve az 50 főnél nagyobb cégek esetén a gazdasági igazgatót kérdezték meg, többek között cégük irányításáról, pénzügyi és stratégiai helyzetéről, kilátásairól, a járvány okozta kihívásokról.
