Az elektronikusan kiállított, közhiteles közjegyzői okirat szerződésszegés esetén nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió tagállamaiban is gyors jogérvényesítést – akár közvetlen bírósági végrehajtást – tesz lehetővé. Jövő évtől a közjegyzők új elektronikus Ügykezelő és kommunikációs rendszere is segítheti a folyamatot, mert lehetővé teszi, hogy a közjegyzők az egész ország területén iratokat és adatokat továbbítsanak közhiteles, elektronikus formában.
A szerződéskötés jövőjét könnyen lehet, hogy a blockchain rendszerekben jelenleg is alkalmazott okosszerződések jelentik majd, amelyek száma rohamosan nőtt az elmúlt években: az egyik legismertebb blokklánc rendszerben, az Ethereum-ban kötött okosszerződések száma tavaly például meghúszszorozódott, és világszerte okosszerződések létrehozásával kísérletezik már számos bank, pénzügyi szolgáltató, illetve egyes tőzsdék is.
A szerződéskötésnek ez a módja nem véletlenül lehet népszerű, hiszen nemcsak gyors, egyszerű és olcsó, hanem nagy földrajzi távolságokra kiterjedő szerződési forgalmat képes generálni.
A tisztán elektronikusan, vagy a kibertérben kötött szerződések azonban számos új biztonsági
kérdést vetnek fel, ez is az oka annak, hogy Magyarországon egyelőre nem terjedtek el a szerződéskötés ezen formái. „Évről évre egyre többen – ma már az ügyfelek mintegy 10 százaléka – kérik az okiratok olcsóbb és egyszerűbb hiteles kiadmányait elektronikusan a közjegyzőktől, arra azonban alig akad példa, hogy üzletfelek között a teljes szerződéskötési folyamat is elektronikusan történjen meg – hangsúlyozta dr. Parti Tamás.
A Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke szerint a technológiai és jogi háttér ugyan biztosítva van ehhez, mégis több tényező óvatosságra inti a gazdasági szereplőket. A legnagyobb kockázatok a felek azonosítása és a jogérvényesítés területén mutatkoznak, azaz, hogy szerződésszegés esetén számon tudjuk-e kérni szerződött partnerünkön a kötelezettségeket.
Bár az elektronikus azonosítási lehetőségek és a smart szerződések remekül működnek a kibertérben, de lényegében elszakadnak az adós/partner valódi, fizikai személyétől, vagyonától, gazdasági és jogi környezetétől. A fizikai távolság, vagy az EU-n belüli gyors személy és vagyonmozgás lehetősége miatt így az adós, vagy üzleti partner több lehetőséget kap az elrejtőzésre.
Ezért továbbra is szükség van olyan jogi megoldásokra, amelyek az ilyen kockázatok kezelésére megfelelő segítséget nyújthatnak, és a kiberteret összekötik a fizikai valósággal – hangsúlyozta Parti Tamás.
