A digitális szolgáltatások – összehasonlító oldalak, online platformok, webáruházak, közösségi média – esetében is érvényesülnek a fogyasztóvédelmi alapelvek. Így ezekre is vonatkoznak a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot – mint a megtévesztést, a nyomásgyakorlást vagy az összehasonlító reklámokat – tiltó magyar és uniós szabályok.
A szállásfoglalás területe volt az egyik első piac, amelyen megjelent a fogyasztóvédelmi szabályok online értékesítésre vonatkozó alkalmazása – így például a fokozatos árfeltüntése tilalma, a keresési eredmények sorrendjének transzparenciája vagy a vásárlók sürgetésének tilalma. Ezt követően a fogyasztóvédelmi hatóságok sorra terjesztették ki és értelmezték a különböző fogyasztóvédelmi előírásokat a digitális szolgáltatások egyéb területeire is, így olyan gyakorlatokra, mint az influenszerek szponzorált posztjai, a közösségimédia-használók adatainak monetizálása vagy egy társkereső platform felhasználói számának túlbecsülése.
A legfontosabb fejlemény, hogy idén november végéig a magyar jogrendszerbe is át kellett ültetni a 2019-ben elfogadott uniós szabályt, az úgynevezett omnibus irányelvet. Azon túl, hogy az irányelv alapján módosulni fognak az árfeltüntetés szabályai, az összes digitális szolgáltatásra vonatkozóan is rögzít több alapelvet. Az irányelv szabályozza, hogy az általános fogyasztói jogok digitális szolgáltatások esetén hogyan érvényesülnek. Így például meghatározza az online piacterek szerződéskötéssel kapcsolatos kiegészítő tájékoztatási kötelezettségét. Továbbá, az irányelv különös szabályokat határoz meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kapcsán. Így különösen a meghatározza a keresési eredmények és a fogyasztók értékelések megjelenítésével kapcsolatos követelményeket. A fizetett hirdetések rejtett megjelenítése a keresési rangsorban, illetve a valótlan fogyasztói értékelések megjelenítése kifejezetten feketelistás szabálysértés. Az irányelvet átültető új magyar szabályok 2022 májusában lépnek hatályba.
Bár az uniós online közvetítő szolgáltatásokra és online keresőprogramokra vonatkozó rendelet nem a fogyasztók irányába, hanem a közvetített szolgáltatók irányába tanúsított magatartásokat szabályozza, a rangsorolásra ez a rendelet is tartalmaz előírást. A rendelet azt is meghatározza, hogy milyen feltételekkel korlátozható a szolgáltatók megjelenése a platformon és mikor írható elő a szolgáltatóknak, hogy egyéb platformon más feltételekkel nem értékesíthetik szolgáltatásaikat.
A versenykorlátozások megjelennek a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatban is
A kartellezés megvalósulhat digitális platformokon keresztül. Az Európai Unió Bírósága már korábban megerősítette, hogy egy online közvetítő platformon a szolgáltatóknak küldött, kedvezmények rögzítésére vonatkozó rendszerüzenet is megvalósíthat versenytársak közötti árkartellt. Az Európai Bizottság devizakartell ügyében az angol bankok brókerei minden reggel munkába menet online csevegőszobákban egyeztették az aznapi megbízásokat és árakat.A digitális területen tipikus eset, amikor egy-egy termék értékesítésénél különbséget tesznek a fogyasztók között, korlátozzák hozzáférésüket vagy más feltételekkel vásárolhatnak. Ilyen eset az például, amikor a termék szállítója (gyártó, importőr) korlátozni próbálja a forgalmazót az értékesítésben bizonyos platformokon. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata az, hogy az online értékesítés teljes korlátozása nem írható elő a forgalmazóknak, de harmadik fél platformjainak használatát – Amazon vagy ebay – a szállító kizárhatja. A forgalmazó a termék imázsának megőrzését figyelembe kell vegye, és ezért elfogadható, ha a termék nem érhető el ott, ahol ezek a követelmények nem tarthatók be.
