A munkahelyi zaj Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent, hiszen dolgozók millióit érinti közvetlenül nemcsak a nehéziparban, de az olyan szektorokban is, mint a szolgáltatások, az oktatás és a szórakoztatás. Az európai munkavállalók egyharmada munkaidejének több mint negyedében magas zajszint hatása alatt dolgozik, és csaknem 40 millió dolgozónak kell legalább a munkaideje felében a normális társalgási szintnél hangosabban beszélnie ahhoz, hogy mások meghallják. A környezeti zaj ráadásul a társas viselkedést is befolyásolja. A 80 decibel feletti hangok például csökkentik a segítőkészséget, sőt akár agresszív viselkedést is kiválthatnak. Ez a téma több puszta közérzeti kérdésnél, mert a munkavégzés alacsonyabb hatékonysága pénzben is kifejezhető károkat okoz a vállalatoknak, pedig ez a veszteség megelőzhető vagy orvosolható lenne.
A WHO egy korábbi, hat éven keresztül végzett felméréséből az derül ki, hogy a zajártalom miatt bekövetkező betegségek miatt több mint 500.000 egészséges évet veszítünk el Európában. Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért az Ipsosszal közösen végzett kutatása szerint a magyar munkavállalók 25 százaléka gondolja úgy, hogy legalább a munkaidő egynegyedében ki van téve hangos zajnak a munkahelyén.
Az irodai zaj elérheti akár a 60 decibel erősséget is, ami nem tűnik különösen hangosnak, ugyanakkor az évekig tartó, folyamatos zajterhelés jelentős hatást gyakorolhat idegrendszerünkre. Már a 40 dB feletti morajok is kiválthatnak pszichére zavaró hatásokat, 65 dB felett azonban már a vegetatív idegrendszer működését is károsan befolyásolják. A munkahelyi zaj stresszkeltő tényező lehet még akkor is, ha a zajszint nem olyan magas, hogy lépéseket kelljen tenni a halláskárosodás megelőzésére: a gyakori telefoncsörgés vagy irodai berendezések, légkondicionáló folyamatos zúgása, de koncentrációt igénylő feladatok esetén akár mások beszélgetése is fokozhatja a stresszt, hatást gyakorolva a keringési rendszer működésére, az emésztésre vagy a légzésre.
„Állandó alapzajjal működő munkahelyeken célszerű csillapítani a zajt azzal, hogy csökkentjük a hangvisszaverődések intenzitását annak érdekében, hogy az általános akusztikai komfort megfelelő legyen – mondta Arató Éva, akusztikus szakértő. „Az óvodai pedagógusok vagy például telefonos ügyfélszolgálati központban dolgozók napjaik nagy részét zajban töltik, de egy átlagos irodában is elérheti az alapzaj erőssége az egészségkárosító szintet. Tapasztalataink szerint azonban ezekben az esetekben kifejezetten a belsőépítészen múlik, hogy használnak-e a fagyapot táblákat a hangelnyelés fokozására, amelyek ráadásul jó megoldást nyújthatnak dekoratív látszó felületként is” – tette hozzá a szakember.
A tervezőknek jellemzően gyártócsarnokok esetén alapvető eszközük a fagyapot a munkahelyi zaj csökkentésére, pedig az belsőépítészeti szempontból is kiválóan alkalmazható, igények szerint alakítható hangelnyelő anyag. „A legtöbben a fagyapotot mint hangelnyelő anyagot autópályák mellett látják, ezért durva, ipari megjelenésű anyagként él a köztudatban. Mivel azonban festhető, elképezhető, így modern, színes és dekoratív felületek alakíthatók ki belőle” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezetője.
