Habár január elsejétől jelentősen, 27 százalékról 18 százalékra csökkent a vendéglátás áfája, ez nem látszik, sőt inkább emelkedtek az árak az étlapokon.
Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
Az idén januártól érvényes áfacsökkentést ugyan általánosságban örömmel fogadták a vendéglátósok, a gyakorlatban a törvény azonban számtalan problémát és kérdést vetett fel. A jogszabály ugyanis úgy szól, hogy 27 százalékról 18 százalékra csökken az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után fizetendő áfa mértéke. Csakhogy a kedvezményes adókulcs érvényesítésének feltételei annyira bonyolultak, hogy az éttermek – önhibájukon kívül – nehezen értelmezik a rájuk vonatkozó törvényeket.
Kép: Pixabay
Mint azt a Piac&Profit korábban megírta, három hónappal az áfacsökkentés érvénybe lépése után az éttermek csaknem fele még azt sem tudta, alkalmazhatja-e egyáltalán a kedvezményes áfakulcsot. Egészen pontosan az éttermek 40,4 százaléka nem tudta eldönteni, hogy a vendéglátóipari tevékenysége alapján jogosult-e alkalmazni a 18 százalékos áfakulcsot. Nehézséget jelent az is, hogy a válaszadók 57,4 százaléka nem tudja, hogy milyen konkrét esetekben kell a kedvezményes áfát alkalmazni.
Különadót kaptak az éttermek
2018. január 1-jétől bevezeti a kormány a turizmusfejlesztési hozzájárulást. Ezzel vélhetően a már bejelentett áfacsökkentéssel kieső bevételeket akarják pótolni. Az érdekképviseleteknek tetszik a különadó.
A nehezen értelmezhető szabályozás miatt az éttermek fele minden italra a magasabb áfát alkalmazza, 23,5 százalék pedig az összes étel esetében jár el hasonlóan. Közülük 35,3 százalék nem tesz különbséget helyben fogyasztás, elvitel és kiszállítás között, hanem szintén automatikusan 27 százalékkal számol. További problémát jelent, hogy a válaszadók 8,8 százaléka több üzemeltetett egység esetén (például étterem, büfé, gyorsétterem) nem tudja pontosan meghatározni a helyek jellegét, ezért – biztos, ami biztos alapon – mindegyikre a magasabb adót teszi rá.
Talán ennek is köszönhető, hogy a vendéglátásban nem érzékelhető az áfacsökkentés hatása, sőt. Annak ellenére, hogy a vendéglátás egészében is legalább némi árcsökkenés volt várható előzetesen az áfakulcs mérséklése miatt. De hát eddig nem ez történt, sőt. 2017 májusában az éttermi étkezés árai semmit sem csökkentek az előző évihez képest, sokkal inkább emelkedtek, nem is keveset, 4,6 százalékkal. Az igazság kedvéért ehhez hozzá kell tenni, hogy a minimálbér emelésének tekintetében a decemberi árakhoz is mérni kell a változásokat (hiszen decemberről januárra kellett hirtelenjében sokat emelni), de hát így sem túl rózsás a kép, hiszen májusban már 2,4 százalék volt az árnövekedés (januárban még csak 0,4 százalék) ebben az időtávban – hívta fel a figyelmet a blokkk.com cikke.
