Miért felel a munkavállaló?
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy
„A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”Ahhoz, hogy a munkavállaló fenti kártérítési felelőssége fennálljon, az egyik alapfeltétel, hogy ténylegesen munkaviszonyban legyen a károkozó magatartáskor. Ha valaki vállalkozási, vagy megbízási jogviszony keretében okoz kárt, rá nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyvben lévő szabályok vonatkoznak – olvasható at Érthető Jog blogján.
A semmittevés is okozhat kárt
Kárt többféle módon is lehet okozni. Egyrészt kárt okozhat, ha valaki ténylegesen tesz valamit, de az is, ha elmulaszt megtenni valamit. Károkozás történhet:- tényleges cselekvéssel vagy
- mulasztással is.
Miért jobb a papír az adott szónál?
Nem egyszer találkoztam már azzal a nézettel, hogy ha valamit le kell írni, az már régen rossz. “Mi papír nélkül is megbízunk egymásban.” – mondják. Egy valamit azonban biztosan nem vesznek figyelembe azok, akik úgy gondolják, hogy az írásbeli szerződések csupán felesleges cécót jelentenek és csak azt sugallják a másik félnek, hogy már az elején hiányzik a bizalom. Miért is jobb a papír, mint az adott szó?
A vétkesség sem mindig egyforma
A vétkességnek vannak fokozatai. A fizetendő kártérítésnél nem mindegy, hogy valaki- gondatlanul, vagy
- szándékosan okozta-e a kárt.
Mikor beszélhetünk szándékosságról?
Ezt a kérdést a legfőbb bírói fórum is vizsgálta és kimondta, hogya munkavállaló szándékosan okoz kárt a munkáltatónak, ha
- előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és
- azokat kívánja, vagy azokba belenyugszik.
Mi a gondatlanság?
Gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló ugyan előre látja magatartása lehetséges következményeit, de vagy- könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy
- a magatartása következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható gondosságot elmulasztja. Hétköznapi szóhasználattal ekkor mondjuk, hogy valaki hanyag.
A közös ló, avagy több haszonélvező egy ingatlanban
Ahogy egy ingatlannak több tulajdonosa lehet, ugyanúgy előfordulhat az is, hogy az ingatlanon több személyt illet meg haszonélvezeti jog. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy miként tudja több haszonélvező a jogait gyakorolni? Hogyan alakul a haszonélvezők egymás közötti viszonya?
Miből állhat az okozott kár?
A kár olyan hátrány, ami pénzben is kifejezhető. Az okozott kár az alábbiakból állhat:- tényleges kár, vagyis, ha valami megsemmisült, elveszett, megrongálódott,
- elmaradt haszon: az az összeg, ami befolyt volna, amivel gyarapodott volna a munkáltató, ha nem történik meg a károkozás.
- indokolt költség, amivel a kárt csökkentik.
Mi az, ami nem követelhető a munkavállalón?
A kár egy részét nem kell megfizetni a kárt okozó személynek.Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején
- nem volt előrelátható, vagy
- amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy
- amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
Nyilvános cégadatok: még mindig sokan nem tudjákAz üzleti életben egyre fontosabb az információ. Az információnak megbízhatónak és gyorsan, könnyen elérhetőnek kell lennie. Milyen információk ingyenesek egy cégről, és mire jók ezek? Sokan még mindig nem tudják ezekre a választ - hívta fel a figyelmet Dr. Kocsis Ildikó jogi szakértőnk.
Mennyi lehet a kártérítés?
A kártérítés mértékénél válik igazán fontossá, hogy a dolgozó hogyan okozta a kárt. Nem mindegy, hogy gondatlan volt, vagy súlyosan gondatlanul, netán szándékosan járt-e el.- Enyhe gondatlanság esetén a „kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.” Ezt kollektív szerződés felemelheti nyolchavi távolléti díjnak megfelelő mértékig.
- Ha szándékos, vagy súlyosan gondatlan volt a kárt okozó személy, akkor a teljes kárt meg kell fizetni.
Egy hiba és a dolgozó élete végéig eladósodik?
A fenti szabályok sokszor szigorúnak tűnhetnek a dolgozók szemében. Egy hiba is komoly károkat okozhat, amit a munkavállaló nem, vagy csak hosszú évek alatt tudna megtéríteni.A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy
„A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.”A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
