Négy óra tanulással világbajnok lett a mesterséges intelligencia

2018. december 31. hétfő - 12:01 / Kriston László
  •    

A fejlődés és a veszélyek beláthatatlan távlatait rejti magában az autonóm gépek és a mesterséges intelligencia alkalmazása. A leghajmeresztőbb az öntanuló gépek megjelenése: egyikük négy óra alatt tanulta meg a sakkozást és azonnal világbajnok lett, magyarázta előadásában Bőgel György a Piac & Profit által rendezett 2018-as Magyar Fenntarthatósági csúcson.

Az írországi Corkban működő University College okosméhkaptárokat működtet, melyben a szenzorok gyűjtenek adatot a méhek viselkedéséről, hogy pontosabban megérthessük, hogyan tudnánk mi emberek jobban elősegíteni a beporzást és a mézképződést. Rotterdam Európa egyik legnagyobb áruforgalmú kikötője, ahol már zömében vezető nélküli teherautók végzik a konténerek mozgatását. A foglalkoztatott emberek létszáma a harmadára csökkent.

Adatmunkások

Egy osztrák kisvárosban úgy automatizáltak egy évi 500 000 tonna acélt előállító üzemben a 700 méter hosszú gyártósort, hogy mindössze 14 ember foglalkoztatására van szükség. Ebből három a diszpécserszobában ül. “De ők sem irányítanak, hanem inkább felügyelik a gépek működését. Nem tipikus vasmunkások,” jegyezte meg előadásában Bőgel György, a Central European University professzora.

Bőgel szerint a jövő az adatokkal dolgozó munkaerőé. Ez az adatvezérelt cégekre is vonatkozik: “Annak lesz előnye, akinek sok adata van.”
De ezek még a praktikumot szolgáló, ártalmatlannak tűnő alkalmazásai az automatizációnak és a gép intelligenciának. Vannak ennél jóval messzebb mutató és vészjósló alkalmazásai a dolgok internetének és az okos eszközöknek.

Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

Arcfelismerő szoftverek

Néhány éve hallhattunk először arról, hogy a Facebook is arcfelismerő szoftverekbe fektet. Az indok nagyjából az volt, hogy így fel tudja ismerni a platformján posztolt képekben a szereplőket és jobban meg tudja érteni viselkedésüket, személyre szabva a reklámokat és az ajánlatokat.

Óvatosan a tigrisekkel
A sharing economy rendszerében mindenki vállalkozóvá és egyben magányos dzsungelharcossá válik. Az eddigi kollektív megjelenés helyett ez egy rengeteg szereplős szabadversenyt hozhat magával dr. Bőgel György, a Közép-európai Egyetem professzora szerint, akivel arról beszélgettünk, milyen lehetőségek és veszélyek rejlenek az új gazdasági modellben.

A nagyközönség tudta nélkül, a háttérben szépen tökélyre fejlesztették az arc- és alakfelismerő szoftverek új generációját az Atlanti-óceán mindkét oldalán. “Az arcfelismerő rendszerek pontossága ma száz százalék körül van, két éve egy japán rendszer 95 százaléknál járt,” mondta Bőgel György, aki képet is mutatott a képernyőről, amin egy stadionba érkező tömeg látható. Pirossal van bejelölve az, aki feketelistán van, két arcnál pedig az áll: “VIP”. Ez alapján a személyzet már rögtön intézkedhet. A kamera által rögzített kép igazából tabló, vagyis totálkép, az arcok nem nagyok rajta, a mesterséges intelligencia (MI) mégis azonosít mindenkit. Ha egy elefánt szerepel a képen és az orrmányánál egy emberalak, az MI már itt is képes különbséget tenni és felismerni a két szereplőt testük alakja alapján.

Totális láthatóság: Nagy Testvér-társadalom

Ma már azt lebegtetik a társadalmi diskurzusban, hogy a garantált, univerzális alapjövedelem bevezetése, másnéven az “ingyenpénz” kiosztása szükségessé válik, mert nem lesz elegendő munka, a profitmaximáló cégek a robotokat és a botokat vetik be a munkavégzésre, amikkel részben kiváltják az emberi munkaerőt. Hova vezet a robotok és botok térhódítása? Bőgel szerint kevés szó esik a “társadalmi fenntarthatóságról”, amelynek jegyében mindenképpen törekedni kell a “monopolhelyzetek visszaszorítására”, miközben megfontolásra és óvásra érdemes a minél szélesebb körű “foglalkoztatás, továbbá az etika és a magánélet”. Pont ennek, az anonimitásunknak mennek ellenébe a legújabb fejlesztések.

Nagyon várják már a robotorvost és az önvezető autót a magyarok
Tíz emberből kilenc már hallott a mesterséges intelligenciáról (MI) Közép- és Kelet-Európában – derül ki egy friss kutatásból. Bár nem mindenki tudott felidézni olyan esetet, amikor MI-alkalmazást használt, a megkérdezettek 80 százaléka a technológia szélesebb körű elterjedésére számít.

Az alakfelismerő szoftverek oda fejlődtek, hogy precízebben képesek felismerni rákos elváltozásokat a bőrön, mint a szakorvos, vagyis az emberi szem és agy, ahogy azt Eric Schmidt, a Google anyacége, az Alphabet elnöke mesélte 2016-ban.

Kínában, ha az ember átmegy az átkelőn, amikor neki piros a lámpa, a szomszédos kivetítőn megjelenik a képe, ahogy átkel a zebrán, de még a neve és a személyi azonosító száma is kiíródik, hiszen az arcát felismeri a szoftver, a személyi adataival pedig rendelkezik az állam. Bőgel szerint van ebben egy figyelmeztetés: “Vigyázz, tudjuk ki vagy!” Beköszönt a totális digitális-megfigyelő állam kora. De ez még semmi. Kínában arra is használják az arcfelismerő szoftverek, hogy miután beazonosítja a térfigyelő kamera felvételén szereplő arcokat, azt is kiokumlálja az állami intézményeknél szereplő adatok révén, mekkora az esélye, hogy az illető bűncselekményt követ el.

De a legmeghökkentőbb fejlemény a gépi tanulás fejlettségének foka: négy óra alatt megtanították sakkozni a mesterséges intelligenciát, ami aztán e gyorstalpaló kurzus alapján rögtön sakkvilágbajnok is lett! “Önök nagyjából négy órája ülnek ezen a konferencián, ez ennyi idő alatt történt meg”, tette hozzá Bőgel. A gépi tanulással csak az a baj, hogy “felépítjük ezeket a modelleket, de nem tudjuk hogyan működnek,” idézte Joel Dudley, a Mount Sinai Kórház IT-főnöke szavait Bőgel. Végső soron nem tudhajtuk, mi mindenre vetemednek majd a gépek saját döntéseik nyomán…

Ember vs. gép. versenelőnyök
El kell kezdenünk gondolkodni azon, hogy miben jobb az ember, mint a gépi intelligencia, ezeket a képességeinket célszerű erősítenünk, továbbképeznünk. Bőgel a következőket nevezte meg: kreativitás, rögtönzés, ügyesség, ítéletalkotás, társas készségek. Persze van még több is: érzelmi intelligencia, intuíció és még sorolhatnánk. Ezeket hívják soft skilleknek. Nem vagyunk tehát elveszve a (ro)bot-armageddonban.
Habár a kreativitásban sem biztos, hogy egyeduralkodók maradunk. Nemrég mesterséges intelligenciával elemezték Rembrandt képeit, s a gép készített 3D-nyomtatással egy képet Rembrandt stílusában. “Melyiket szeretnénk megvenni és felakasztani a falra?” kérdezte Bőgel a Magyar Fenntarthatósági Csúcs közönségétől.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek