A szoftvercég közleménye szerint a szülőknek már az előtt érdemes beszélgetni a gyermekükkel az internetről, mielőtt az megkezdené kalandozását a világhálón. Kezdetnek jó, ha elmagyarázzuk, hogy a fizikai és a digitális világ ugyanannak az éremnek két különböző oldala, és utóbbi, akárcsak a való világ is, otthont adhat biztonságos és veszélyes dolgoknak egyaránt.
Kezdetektől törekednünk kell arra, hogy megértessük gyermekünkkel, ne tegyen semmi olyan dolgot online, amit a való életben sem tenne. Igaz lehet ez a személyes információk megosztására, az idegenekkel történő beszélgetésre – az interneten még inkább, mint a való életben –, hiszen sosem lehetünk biztosak abban, hogy valójában kivel beszélgetünk, és kiben bízunk meg. Ez kéz a kézben járhat azzal, hogy elmagyarázzuk, miért nem szabad bármilyen üzenetet megnyitni, vagy bármilyen linkre rákattintani, amit ismeretlen emberektől kaptunk, hiszen könnyen lehet adathalászat a dologban. A tanácsok és az iránymutatás segítenek a gyerekeknek abban, hogy kritikus gondolkodásuk fejlődjön, és ezáltal biztonságosabban használhassák az internetet.
Cselekednünk kell
„A gyerekek sosem voltak jók abban, hogy az idősebbekre hallgassanak, viszont a felnőttek szokásait könnyen átveszik” – jegyezte meg az író és aktivista James Baldwin. Egyértelmű tehát, hogy a legjobb módja annak, hogy hassunk a gyerekekre, a példamutatás. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy megértessük velük, hogy az interneten minden egyes lépésünknek nyoma marad, így minden, amit posztolunk vagy megosztunk, az örökre ott is marad.
Hívjuk fel figyelmüket arra is, hogy internetes adataik védelmére érdemes olyan jelszavakat kitalálniuk, amelyek véletlenszerűen kiválasztott betűket és számokat is tartalmaznak.
Másrészt pedig bizonyított, hogy a szülők médiahasználati szokásai közvetlenül befolyásolják, hogy gyermekeik mennyi időt töltenek a technológiai eszközökkel. Előreláthatóan minél több időt töltenek a szülők a böngészéssel vagy TV-nézéssel, a gyerekeik annál többet tartózkodnak az online térben. Ezt észben tartva jobban tesszük, ha korlátozzuk nemcsak gyermekeink, hanem önmagunk számára is a képernyők előtt töltött időt, hogy ne érezzék, hogy versenyezniük kell a figyelmünkért.
Természetesen nem minden online tartalom egyenlő, hiszen az internet a legkülönbözőbb célokra használható, beleértve a tanulást, tájékozódást és a tiszta játékidőt is. Ha aggódunk gyermekünk biztonságáért a kibertérben, érdemes számukra egyéni szabályokat és időbeosztást kialakítanunk. Az internetről való letiltás semmiképpen sem célravezető, tehát fontos, hogy gondoskodjunk az online és offline időben való egyensúly megtartásáról.
Biztonság a közösségi médiában
A gyermekeknél gyakori, hogy nem szívesen kérnek tanácsot a szülőktől, szeretnének önállósodni, függetlenedni az online térben. Ezért a mi feladatunk felhívni a figyelmüket az interneten leselkedő aktuális veszélyekre. Az utóbbi időben például a Kék bálna-eset, illetve a napokban a Momo-ügy is kifejezetten gyerekek ellen irányult. Momo egy elsősorban Whatsappon, de Facebookon és YouTube-on is ijesztgető álprofil, amely gyerekeket rémisztget – sajnos már magyarul is. Emellett pedig különböző feladatokat ad a gyerekeknek (ilyenekkel a Kék bálna-sztoriban is találkozhattunk korábban), akik legtöbbször nem mernek szólni a szüleiknek.
„Fontos lenne, hogy a szülők napi szinten megbeszéljék az online élet történéseit, bizalmi viszony alakuljon ki a gyerekekkel, akik bátran mernek hozzájuk fordulni, és nem gondolják azt, hogy ’úgysem ért meg, vagy ha meghallja a problémát, eltilt a telefontól.’ A szülő el tudja magyarázni, hogy az ilyen fenyegetés ijesztőnek látszik ugyan, de a rémalak nem valóságos, hanem rosszindulatú emberek gonoszkodása van a háttérben – hívja fel a figyelmet a jelenségre Csizmazia-Darab István, az ESET IT-biztonsági szakértője. – Le kell tiltani, nem szabad rá válaszolni. Ha kell, a szülő akár maradjon fent a gyerekkel éjfélig a szobájában, hogy megnyugtassa. Emellett persze az is jó lenne, ha a közösségi szolgáltatók aktívan kiszűrnék, kitiltanák az ilyen Momo-féle álprofilokat és hasonmás utánzóikat, mert eddig sajnos nem tettek semmit. Több országban – például az USA-ban – komoly büntetési tétele van az iskolai és online zaklatásnak, aminek az is az egyik oka, hogy a tapasztalatok szerint a megfélemlítések, kiközösítések, virtuális bántalmazások áldozatai később maguk is bántalmazókká válhatnak.”
Semmiképp se ellenőrizgessük a háta mögött gyerekünket. Az ESET szakemberei inkább azt tanácsolják a szülőknek, amellett, hogy folyamatosan kommunikálunk velük, érdemes technikai oldalról is elővigyázatosnak lennünk.
- Fizikai védelem – ne hagyjuk eszközeinket őrizetlenül, belépési rendszerünket védjük PIN-kóddal, jelszóval, időzített automatikus zárral.
- Legyünk óvatosak a közös használatú iskolai gépeken – nem tudhatjuk, előttünk ki ült ott és mit telepített fel a gépre. Érdemes ezért felhívni gyerekünk figyelmét, hogy ilyen esetekben privát böngészési ablakot használva szörföljön a neten.
- Vigyázzunk, mit töltünk le – leggyakrabban letöltésekkel és telepítésekkel kerülnek különböző vírusok a rendszerünkre. Érdemes felhívnunk a gyerekek figyelmét, hogy letöltéskor legyenek körültekintőek, és adott esetben kérjék tanácsunkat, mielőtt telepítik az alkalmazást.
A ma elérhető modern internetbiztonsági programok már nemcsak a vírustámadások ellen nyújtanak védelmet, hanem komplex biztonsági megoldást kínálnak felhasználóiknak. Az adathalász-kísérletek és kémprogramok felismerése mellett nyomon tudjuk követni hordozható eszközeink helyzetét, és adott esetben távolról is tudjuk blokkolni azt, sőt a program a biztonságosabb online jelenlétünket is garantálja a weben. A vírusvédelemben most segítséget nyújt az ESET iskolakezdési akciója, melynek keretében 1 helyett akár 3 számítógépet védhetünk a támadások ellen, ezzel is nagyobb biztonságban tudva családtagjainkat.
