A 12 hónapra visszatekintő infláció márciusban 2 százalékos volt, a januári 2,1, illetve a februári 1,9 százalék után. Márciusban havi szinten 0,1 százalékkal nőttek az árak. „A 2 százalékos érték nem meglepetés, a piac erre számított” – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Ruhák és a többiek

Márciusban az élelmiszerek átlag feletti, 4,1 százalékos drágulást mutattak éves szinten. Szintén jelentősen, közel 7 százalékkal nőtt a szeszes italok és a dohánytermékek ára. A szolgáltatásoknál ugyanakkor visszafogottabb, 1,1 százalékos volt az éves szintű áremelkedés. A kiskereskedelmi forgalom növekedésében főszerepet játszó tartós fogyasztási cikkek ára márciusban éves szinten is mérséklődött.

A részletes adatokból kiderül, hogy februárhoz képest az élelmiszerek, a szeszes italok és dohánytermékek, valamint a ruházati cikkek húzták felfelé az inflációt. Utóbbiakról a K&H szakembere elmondta, hogy a ruhák 2017-ben a havi szinten 1 százalékkal drágultak, most pedig 1,6 százalékos volt az emelkedés. „A ruháknál természetes a drágulás, mert a tavaszi hónapokban jönnek be az új kollekciók. Ugyanakkor ezeknél a termékeknél két hónap adatait, azaz a márciusi és április számokat együtt kell nézni, hogy pontosan látható legyen az árak alakulása. Tehát a teljes képhez meg kell várni az április adatokat ” - tette hozzá a szakember.

Felemás pálya, kockázatokkal

Németh Dávid közölte, hogy a jelenlegi kilátások szerint felemás pályát írhat le idén az infláció. Az év első hónapjait visszafogott, 2 százalék körüli drágulás jellemezte. A második negyedévtől némi gyorsulás várható és a nyári hónapokban érheti el a 2,5 százalékos szintet az árindex. Majd ősszel kicsit nagyobb lehet a tempó és decemberre pedig elérheti a 3 százalékot.

Az infláció gyorsulásában egyrészt a bázishatás játszik majd szerepet, 2017-ben ugyanis áprilistól júniusig csökkent az infláció, majd ingadozó eredményeket produkált. A bázishatás mellett a lakossági fogyasztás felfutása is a gyorsulás irányába mutat. Az infláció alakulása szempontjából nagy kérdés a nemzetközi inflációs környezet alakulása. Az elmúlt hónapokban az látszódott, hogy a fogyasztási cikkek ára a kereslet ellenére visszafogottan nőtt. Ez pedig részben azzal magyarázható, hogy az importált infláció alacsony szinten van, ha azonban ez növekedni kezd, akkor az is gyorsíthatja a magyar inflációt. Ugyancsak felfelé mutató kockázatot jelent, hogy az idei évkezdés utáni adatok szerint tempós marad a bérkiáramlás.