Miközben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a területi kamarák köztestületként, szakmai programokkal és szakértői munkával igyekeznek helytállni az infláció, a háború és a járvány alakította válsághelyzetben, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szakmaiság elvét figyelmen kívül hagyva, alapszabály-ellenes kommunikációval csorbítja a kereskedelmi és iparkamarák hitelességét és sért meg vállalkozókat, szakmákat, egyes társadalmi csoportokat – áll a BKIK elnökségének állásfoglalásában, melyben érdemei elismerése ellenére elhatárolódik Parragh Lászlótól. A budapesti kamara ugyanakkor üdvözli, hogy az MKIK elnökének legutóbbi állásfoglalásában a BKIK vállalkozások érdekeit képviselő kata-koncepciója immár javaslatok szerves részét képezi.
A BKIK elnöksége elismeri Parragh László MKIK elnök érdemeit, több évtizedes kamarai tapasztalatát, széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerét, a kormányzati működés alapos ismeretét, amely tudást és képességet a kamarai rendszer hasznára, valamennyi magyar vállalkozás érdekét szem előtt tartva kellene kamatoztasson. Éppen ezért megdöbbentő a BKIK elnöksége számára Parragh László elnök úrnak az elmúlt időszakban több témában folytatott alapszabály-ellenes kommunikációja. Jelentős, a gazdaság egészét vagy a vállalkozók széles körét érintő ügyekben ugyanis az elnöki nyilatkozatot elnökségi állásfoglalásnak kell megelőznie az országos kamara alapszabályának 60. pontja szerint. Az érintett, alapszabály-ellenes, jogszerűen elnökségi állásfoglalást igénylő nyilatkozatok körébe tartoznak például azok is, amelyek a kata adónem jelentős átalakítását érintették:
1) Parragh László már 2020-ban is a kamarai döntéshozatali rendszert megkerülve tett javaslatot egy olyan, vállalkozói körökben Lex Parragh névre hallgató szabályozásra, amely az egy ügyféltől származó éven belüli 3 millió forint feletti bevételt 40 százalékos büntetőadóval terhelte. Ahogyan azt a BKIK prognosztizálta, a Lex Parragh-nak végül csak minimális hatása lett, mivel a várt közel 100 ezer katás vállalkozás helyett csak 10 ezernél is kevesebbnél volt alkalmazható a szabályozás.
2) Parragh László a törvénymódosítás elfogadását követően ígéretet tett az elnökségnek, hogy 2021 januárjában létrehoz egy, a kata adónemet elemző és annak újraszabályozására javaslatot tevő MKIK-bizottságot, de ezt nem tette meg.
3) 2022. május 26-án Parragh László, MKIK elnökségi felhatalmazás nélkül azt nyilatkozta a Népszavának, hogy „A kamara támogatná a kata megszüntetését és egy új adónem bevezetését a tanulságok levonásával.” A nyilatkozat sérti az MKIK alapszabályát, így a BKIK küldöttgyűlése, beleértve az elnökséget, elhatárolódott tőle.
4) Pár napra rá Parragh László megváltoztatta az álláspontját és a sajtónak azt nyilatkozta, korai még a megszüntetésről vagy újratervezésről beszélni és év végéig kellene kidolgozni az átalakítást (Világgazdaság, 2022 május 29.).
5) 2022 július 9-én a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában újra megváltoztatta az álláspontját és kifejtette, hogy már nyáron szavazni kellene a törvényhozásnak a kérdésről (Magyar Nemzet, 2022 július 9.). Bár ez esetben is MKIK elnökségi határozat híján nyilatkozott, de legalább már teljes mértékben felhasználta a BKIK vállalkozások érdekeit képviselő kata-koncepcióját.
6) A kata ügyet lehet tekinteni Parragh László elnöki „teljesítménye” állatorvosi lovának. Pont az állatorvosokról nyilatkozta, hogy „Meglepő módon egyébként az állatorvosok közül kerül ki a legtöbb katá-s.” (2022. május 26. Népszava). A BKIK vezetése azt javasolja Parragh Lászlónak, hogy legközelebb felkészültebben nyilatkozzon és nézze meg a kata bevezetésekor az adót létrehozó Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott „Kisadózók tételes adója – Tájékoztató – Gyakori kérdések-válaszok 2012.12.21.” című anyagot (link), melynek a 8. oldalán egy egyéni vállalkozónak minősülő szolgáltató állatorvos kisadózó problémájára található kérdés-válasz. Ez alapján a jogalkotó bevezetéskori szándéka elég világos volt és az a tény, hogy az állatorvosok éltek is a Kormány által felkínált lehetőséggel csak Parragh László számára meglepő.
7) Ugyanakkor, felelős vezetőként az MKIK elnökének nem most kellene az eszébe jusson, hogy az évek során elmaradt a kata valorizálása: „a kata 2013 óta része a magyar adórendszernek, a közteher azóta változatlanul havi ötvenezer forint” (Magyar Nemzet, 2022. július 10. ), hanem a kata 2013-as bevezetése óta lett volna ideje javasolni a kormánynak a havi fix adótétel évenkénti, a minimálbérrel való együttes emelését, amivel együtt a főállású katás vállalkozók TB jogviszonya is arányosan emelkedett volna. Ebben az esetben évi 3-5 ezer forintos feszültségmentes emeléseket követően ma egy valorizált kata lenne érvényben, így nem lenne szükség egy lépésben jelentős adóemelésre.
A KSH által nyilvántartott nagyjából 800 ezer működő vállalkozásból jelenleg kb. 450 ezer katás, akik évente több mint 2 milliárd forintot – az összes kamarai regisztrációs bevételnek nagyjából a felét – fizetnek be, most már az MKIK számlájára és azon keresztül a kamarai rendszerbe a kötelező 5 ezer forintos kamarai hozzájárulásuk révén.
A BKIK álláspontja szerint a kata adónem újraszabályozását nem egy ember ötletlésére kell alapozni, hanem átfogó szakmai egyeztetések és az érintett kisvállalkozókkal való konzultáció alapján kell megvalósítani..
Parragh László kata megszüntetését javasló és számos más alapszabály-ellenes nyilatkozata a BKIK elnökségének álláspontja szerint már több éve rontja a teljes kamarai rendszer, valamint tisztségviselői, munkatársai reputációját. Ezt az utóbbi időben a BKIK-hoz egyre nagyobb számban érkező felháborodott megkeresések is jól mutatják az alábbi témákban:
- A pandémia kellős közepén sértette meg a nehéz helyzetben lévő vállalkozók méltóságát, miszerint " ha valaki nem tud egy év alatt ötezer forintot kifizetni, az ne menjen el vállalkozni" (ATV, 2021. február 7.).
- A kamarai törvény módosítását és a kamarai hozzájárulás központosított beszedését szorgalmazta MKIK elnökként, anélkül, hogy az Elnökség ebben állást foglalt volna (2021 március).
- 2021. augusztus 30-án az országos szakképzési tanév megnyitóján MKIK elnöki, nem pedig magánemberi minőségében elhangzott, szexuális kisebbséget minősítő felszólalása, mely miatt az MKIK Etikai Bizottsága is elmarasztalta. A határozat a mai napig nem lett közzétéve.
- Szintén MKIK elnökségi állásfoglalás nélkül a Magyar Nemzeti Bankot kritizálta: „különféle számmisztikával operáló programok” helyett „érdemi infláció elleni jegybanki lépéseket kellene tenni” (Népszava, 2022. május 26.).
- A tanárokat és a tűzoltókat sértette meg nyilatkozatával, miszerint a pénzen kívül más motiváció is létezik, a tanároknak „ott a szabad nyár”, a tűzoltókat pedig „a társadalmi megbecsültség és az adrenalinlöket” motiválhatja (Népszava, 2022. május 26.).
