Az uniós bővítési biztos a macedón fővárosban tett látogatásakor azt hangsúlyozta: mindkét fél elkötelezett a vita rendezése iránt, már csak meg kell találniuk azt a megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható, és mindkét fél érdekeit szem előtt tartja. Kiemelte, hogy a névvita rendezése alapvető feltétele annak, hogy Macedónia folytathassa európai integrációját. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, amely szerint van-e B terv arra az esetre, hanem sikerül rendezni a kapcsolatot Athénnal, Johannes Hahn leszögezte: meggyőződése szerint nem lesz szükség ilyen tervre, mert meg lehet oldani a névvita kérdését, nemcsak azért, mert már megindult a párbeszéd a két fél között, hanem azért is, mert a jószomszédi viszony kialakítása a térség és az Európai Unió érdeke is.
A biztos rámutatott, hogy mindezek mellett Szkopjénak véghez kell vinnie azokat a reformokat is, amelyekre ígéretet tett az integrációs folyamat során. Macedónia 2005 óta rendelkezik tagjelölti státussal. Az Európai Bizottság kedden javaslatot tett Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére. A testület szerint az ország előrehaladása fontos előrelépés a nyugat-balkáni régió egésze számára, mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a Görögországgal fennálló névvitát mihamarabb rendezni kell.
Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.
A tavaly május óta kormányzó balközép vezetés azonban tárgyalásokba kezdett Athénnal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei év első felében szeretnének megoldani. Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha Macedónia nevében valamilyen földrajzi jelző jelenne meg, és a sajtó szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nyugat-balkáni országot a jövőben Felső-Macedóniának hívják majd. Problémát okoz azonban, hogy míg Görögország azt szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne, Macedónia csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni.