A Z generáció (akik 1995 után születtek) 92 százaléka még otthon él, a „mamahotelek” biztonságában, és bevallásuk szerint bátran költenek szórakozásra és egyéb extrákra, gondolkodásukban és terveikben pedig egyáltalán nem játszik központi szerepet a pénz. Az Y-ok (1980 és 1999 közöttiek) esetében 30 százalékos a szülőkkel élők aránya, 70 százalékuk tehát már elindult a nagybetűs életbe, és küzd az önállóság fenntartásának kihívásaival. A tízezres válaszadói bázis minden 7. résztvevője nyilatkozta azt, hogy megosztja szüleivel a keresetének egy részét.
Az egyes generációk esetében a költések fontossági sorrendje jelentősen eltér. Míg a Z korcsoport egy hónapban átlagosan 3 termékkörre – kiemelten ruházati cikkekre (61%) és hobbikra (39%) – költi el a pénzét, addig a többi generáció átlagosan 5 dolgot fedez a keresetéből, és ezek már inkább állandó kiadások. Esetükben a költési tábla élén értelemszerűen az élelmiszerek és számlák rendezése áll. Ha azonban az egyszeri kiadásokat nézzük, az életvitelbeli különbség még élesebben megmutatkozik: míg a Z generáció 36 százaléka mobileszközre, addig az Y-Babyboom szülöttjei legszívesebben lakásfelszerelési, lakberendezési tárgyakra fordítják a félretett pénzüket.
Az Y generáció esetében, az otthonról való kiszakadással a kiadásaik összetétele és az élethelyzetük jelentősen megváltozik, ugyanakkor a fiatalkori szokásokhoz való ragaszkodásuk megmarad. Miközben az összes válaszadó csupán 20 százaléka költ szórakozásra, legaktívabban ezt az Y generáció teszi, hetente legalább 2 alkalommal, ami duplája mind a Z, mind az X generáció kikapcsolódási gyakoriságának.
A korcsoportok számára persze mást és mást jelent a szórakozás, de a generációs különbségeknél sokkal szembetűnőbb a nemek közti egyenlőtlenség, hiszen a férfiak szórakozásra való igénye túlszárnyalja a nőkét: míg előbbiek havonta 6-7 alkalommal, az utóbbiak csak egyszer járnak el kikapcsolódni.
A szokások mellett a tárgyakhoz való ragaszkodást is felmérte a legnagyobb apróhirdetési portál. Míg az internetezők 33 százaléka minden holmijához ragaszkodik, addig 50 százalékuk csak néhány, személyes tárgyához. A fiatalabbak inkább a barátoknak és a közeli hozzátartozóknak, míg az idősebbek elsősorban a rászorulóknak adják tovább megunt dolgaikat. A kutatásból azonban az is kiderült, hogy minél nagyobb tárgyi értékről van szó, a ragaszkodás annál inkább átalakul eladási szándékká. „A 3 legnépszerűbb továbbadott termékcsoport a ruházat (70%), a játék (48%) és a bútor (44%). Az internetes adásvétel igen erős szerepet játszik a plusz bevételhez való jutásban, a megkérdezettek 91 százaléka apróhirdetési portálokon, 33 százaléka pedig közösségi oldalakon, próbál túladni feleslegessé vált dolgain” – tájékoztatott az eredményekről Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője.
